A lábdi strand elsüllyed az iszapban

A jó strandolási lehetőség pedig alapvető lenne egy balatoni településen. A kialakult helyzet az idegenforgalmat is hátrányosan érinti. A vita több évtizede tart, most a civilek és az önkormányzat összefogtak a körülmények rendezéséért.

A tanúhegy lábánál, a 71-es főút mentén, a badacsonylábdi vasúti megálló alatti, 350 méteres partszakaszon három tulajdonos osztozik. A teljes partszakaszból ötven százalék a tapolcai önkormányzaté, ahol most Mezőssy Zoltán tapolcai üzletember kempinget működtet. Mellette a Magyar Honvédség üzemeltet üdülőt a teljes part 29 százalékán, a maradék, összesen 21 százaléknyi terület a badacsonytördemici önkormányzaté, ahol már száz éve is strand működött. Ez a strand egy kis öbölben található, ahová besodorja a szél meg az áramlat a tó hordalékát, az iszapot.

Az elmúlt években azt is lehetett hallani, hogy az öböl köré kőgátat kellene építeni, tengerparti hullámfogó mintájára, amivel megvédenék ezt az amúgy rendkívül kellemes területet az iszaptól. Szakértők szerint ez nem jelentene végleges megoldást, mert az iszap így is utat törne magának a badacsonylábdihegyi öbölben. A legújabb elképzelések feltöltésről, a parttól számítva negyven méterig befelé terjeszkedő, úgynevezett szárazulat létrehozásáról szólnak, ami 50–55 millió forintba kerülne. Ehhez a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) áldását adta, és támogatást is kilátásba helyezett hozzá.

Vollmuth Péter, Badacsonytördemic polgármestere fiaival és közmunkásokkal hosszú stéget épített ki fából az eliszaposodó lábdi strandon, végén tágas napozóval. A képen mellette Slíz Judit, a Badacsonylábdi Partszépítő és Fürdőegyesület elnöke, aki szintén küzd a strandért (Fotó: Penovác Károly)

A lábdi szabad strand teljes partszakaszának most körülbelül harmada mentes a különféle növényzettől, húsz éve még a teljes ilyen volt. Akkor még fizetős volt a belépés, működött a parti gyerekmedence, voltak büfék, kölcsönző, kabinok. A víz akkor a partot mosta, de már akkor is néhány méter után térdig süppedt az ember az iszapban. Megelégelve az iszapban történő araszolást épített ki Vollmuth Péter polgármester fiaival és közmunkásokkal fából egy hosszú, vízbe nyúló stéget, végén tágas napozórésszel. Aki tud úszni, annak így akár kellemes is lehet a fürdőzés. Probléma akkor adódik, amikor valaki kisgyerekkel szeretne itt fürdőzni, vagy valamilyen sportot űzne a vízben.

– Ahol éppen most állok, nem iszapos, de két lépést teszek, és ismét térdig belesüppedek a fekete masszába – panaszolja a budapesti Madocsai Tiborné, miközben sétálunk kifelé a stégen a víz felett. Nagy kár ezért a strandért! Péli Ottó és felesége Bács-Kiskun megyéből érkezett, a közelben szálltak meg, és most a két kisgyerekükkel próbálnak itt strandolni, de sikertelenül. Többfelé jártak már a Balatonnál, de nem tudnak még egy ilyen strandról, ahol ekkora lenne az iszap.

– Kritikán aluli itt a helyzet. Mindent benőtt a nád, a vízben ott az iszap – kritizálja a körülményeket Bíró Pál, aki családjával együtt szemléli a vizet a stégről.

– Sok minden történt már itt – veti közbe Vollmuth Péter, aki 2002-től Tördemic polgármestere. Említi, hogy 1993-ban az akkori önkormányzat kotrási kötelezettséggel bérbe adta 15 évre a strandot a szomszédos kemping bérlőjének, Mezőssy Zoltánnak. A következő évben az önkormányzat és a bérlő közös meggyezése alapján kiveszik a kotrási kötelezettséget a bérleti szerződésből, mert az sokba került volna, és áthelyezik a strandot a mostani kemping helyébe, a strand területére meg átkerült a kemping. Van, akik szerint ekkor kezdődött a strand növényzetének elburjánzása. Előtte a terület rendezett volt, a tördemici önkormányzat jóvoltából. Aztán rohamosan nőni kezdett a nád, a meder iszaposodott. 2002-ben próbáltam a bérlővel beszélni a bérleti szerződés felbontásáról – mondja a polgármester.

Amiatt, hogy visszakerüljön a terület a tördemici önkormányzathoz, de a felek sajnos nem tudtak megegyezni. 2009-ben lejárt a szerződés, akkor került vissza a strand az önkormányzathoz. Közben 2004-ben a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, ami a balatoni strandok mederrendezését érinti. Vízmérnöki vélemények alapján egyedül itt, a lábdi strandnál, a honvédségi üdülő előtt és a tapolcai tulajdonú kemping előtt engedélyezték a jelenlegi partvédő műtől számítva a feltöltést. Így már kedvezőbbek lesznek az áramlási viszonyok a kis öbölben.

– Nem a védőgát a megoldás – szögezi le Vollmuth Péter. A tördemici önkormányzat gesztorságával, együttműködve a tapolcai önkormányzattal, a Magyar Honvédséggel, megkezdték az engedélyek összegyűjtését, a tervezést. 2007-ben a MH elállt az engedélyeztetési eljárástól, Tapolca pedig egyelőre nem akarja feltölteni a kemping előtti részt. Hosszú egyeztetés után 2010-ben a tördemici és a tapolcai önkormányzat megkapta az engedélyt, miszerint el lehet kezdeni a feltöltést. A teljes költség 200 millió forint, amiből Tördemicre 50–55 millió forint jut, amihez a saját önrész mellett támogatásra számít a település. Közben Mezőssy Zoltán felülvizsgálatot kért a BFT-től a strand előtti mederfeltöltéssel kapcsolatban.

A ládbi strand ügyében összefogtak a helyi civilek is. Slíz Judit, a Badacsonylábdi Partszépítő Fürdőegyesület elnökletével levelet írtak a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, amiben jelzik támogatási igényüket. Azt a választ kapták, hogy a tanács idén fejlesztési forrást nyújtott be a kormányzat felé. A forrás terhére támogatni kívánják a meder rendezésével kapcsolatos fejlesztéseket is, amibe beletartozik a lábdi civilek által vázolt partszakasz problémájának megoldása.

– Véleményem szerint nem a feltöltés, hanem egy kotrás után létrehozott, úgynevezett iszapcsapda, azaz egy mederbe épített árok jelentene megoldást az ügyben – szögezi le Mezőssy Zoltán, aki határozottan visszautasítja, hogy miatta indult volna meg a strand növényzetének elburjánzása.

Hangsúlyozza, a partot ők rendben tartották és nekik is a körülmények rendeződése az érdekük.

A kemping bérlője, Mezőssy Zoltán megjegyzi, neki is alapvető érdeke, hogy a strand ügye végre rendeződjön, mert ez neki a kemping forgalma miatt is nagyon kedvező lenne. Úgy gondolja azonban, hogy a strandon történő mederfeltöltés viszont a kempinget hátrányosan érintheti, mert akkor majd lehetséges, hogy ott csapódik be az áramlási hordalék, és nem tűnik megoldottnak az sem, hogy a két terület biztonságos elkülönítése miként történik meg. Ez számára a kemping vendégei miatt alapvetően fontos kérdés.