Látogatás a bazilikában

Ilyen különös élményben volt része a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör tagjainak, amikor a héten a Szent Mihály-székesegyház múltját és „titkait” ismerhették meg Nagy Károly kanonok vezetésével. Az ország első és legkisebb bazilikája együtt élt és változott Magyarországgal és annak történelmével – kezdte a bemutatást a kanonok.

A feltehetően Géza fejedelem idejében emelt Szent Mihály-templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, bár ezt nem lehet százszázalékosan bizonyítani. Ettől függetlenül a királyné karereklyéjét 1996 óta őrzi a bazilika. Ráadásul a veszprémvölgyi apácák által hímzett koronázási paláston is megtalálható a székesegyház ábrázolása.

A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták Nagy Károly érdekes ismertetőjét (Fotó: Németh József)

A veszprémi bazilika elődje román stílusban épült, majd egy tűzvész után gótikus stílusban építették újjá, s 1400-ban szentelték fel. A török időkben istállóként, raktárként használták, így nem építették át dzsámivá. A18. század elején barokk stílusban újult meg, mai arculatát az 1900-as évek elején nyerte el. A kéttornyú, háromhajós székesegyház egyben a plébániatemplom is. A ltemploma román kori eredetű a XI. századból. Az altemplomban a baráti kör tagjai láthatták Padányi Bíró Márton – az utolsó lovon járó – püspök síremlékének fülkéjét is.

Nagy Károly kanonok bemutatta a székesegyház megújulásának jegyeit is, többek között a mellékhajó nemrégiben restaurált oltárát, a gyóntatószék változását. A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör tagjai közül a veszprémi viseletben jó néhányan résztvevői aSzent Mihály-napi misének. Még számukra is meglepetést okozot, amikor Károly atya bevezette őket a sekrestyébe s megmutatta a miseruhákat is.