Megújult a Dubniczay-palota

VéáJdecemberéig mtegy 3,2 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében. A támogatásból azok a projektek részesültek, melyek készítői sikeresen pályáztak a ROP-forrásokra.

A turisztikai projektek sorába illeszkedik a műemlék Dubniczay-ház rekonstrukciója, amire a városi önkormányzat 718 millió forintot nyert. A 780 millió forintos beruházás az említett összegen kívül fennmaradó részének 75 százalékát az állam finanszírozza, az önkormányzat a hiányzó összeget és a tervezés költségeit biztosítja.

Az 1991 óta kihasználatlanul álló Dubniczay-ház megújítását célzó program 1997-ben indult útjára, amikor egy szakmai zsűri kiválasztotta az épületegyüttes struktúrájához és tematikájához illeszkedő terveket. Önkormányzati források hiányában azonban a kivitelezési munkálatok nem tudtak megkezdődni. 2000-ben László Károly Baselben élő magyar gyűjtő felajánlást tett a város vezetőinek, miszerint nagy értékű gyűjteményének jelentős részét Veszprémbe hozza, ha a város megfelelő színvonalú épületet biztosít hozzá. Az önkormányzati források szűkössége miatt ez csak külső források bevonásával történhetett meg. A 2004-ben megnyílt EU-támogatások felhasználása érdekében elkészültek a projektet bemutató tanulmányok és szakmai anyagok, a ROP irányító hatósága a projekt megalapozottságát és előkészítettségét figyelembe véve pozitív döntést hozott. A projekt megvalósulásával Veszprém hozzá- járul az európai közös örökség megóvásához, ezzel megerősíti helyét Európa kulturális térképén.

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A turisztikai projektek sorába illeszkedik a műemlék Dubniczay-ház rekonstrukciója, amire a városi önkormányzat 718 millió forintot nyert. A 780 millió forintos beruházás az említett összegen kívül fennmaradó részének 75 százalékát az állam finanszírozza, az önkormányzat a hiányzó összeget és a tervezés költségeit biztosítja.

Az 1991 óta kihasználatlanul álló Dubniczay-ház megújítását célzó program 1997-ben indult útjára, amikor egy szakmai zsűri kiválasztotta az épületegyüttes struktúrájához és tematikájához illeszkedő terveket. Önkormányzati források hiányában azonban a kivitelezési munkálatok nem tudtak megkezdődni. 2000-ben László Károly Baselben élő magyar gyűjtő felajánlást tett a város vezetőinek, miszerint nagy értékű gyűjteményének jelentős részét Veszprémbe hozza, ha a város megfelelő színvonalú épületet biztosít hozzá. Az önkormányzati források szűkössége miatt ez csak külső források bevonásával történhetett meg. A 2004-ben megnyílt EU-támogatások felhasználása érdekében elkészültek a projektet bemutató tanulmányok és szakmai anyagok, a ROP irányító hatósága a projekt megalapozottságát és előkészítettségét figyelembe véve pozitív döntést hozott. A projekt megvalósulásával Veszprém hozzá- járul az európai közös örökség megóvásához, ezzel megerősíti helyét Európa kulturális térképén.

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A turisztikai projektek sorába illeszkedik a műemlék Dubniczay-ház rekonstrukciója, amire a városi önkormányzat 718 millió forintot nyert. A 780 millió forintos beruházás az említett összegen kívül fennmaradó részének 75 százalékát az állam finanszírozza, az önkormányzat a hiányzó összeget és a tervezés költségeit biztosítja.

Az 1991 óta kihasználatlanul álló Dubniczay-ház megújítását célzó program 1997-ben indult útjára, amikor egy szakmai zsűri kiválasztotta az épületegyüttes struktúrájához és tematikájához illeszkedő terveket. Önkormányzati források hiányában azonban a kivitelezési munkálatok nem tudtak megkezdődni. 2000-ben László Károly Baselben élő magyar gyűjtő felajánlást tett a város vezetőinek, miszerint nagy értékű gyűjteményének jelentős részét Veszprémbe hozza, ha a város megfelelő színvonalú épületet biztosít hozzá. Az önkormányzati források szűkössége miatt ez csak külső források bevonásával történhetett meg. A 2004-ben megnyílt EU-támogatások felhasználása érdekében elkészültek a projektet bemutató tanulmányok és szakmai anyagok, a ROP irányító hatósága a projekt megalapozottságát és előkészítettségét figyelembe véve pozitív döntést hozott. A projekt megvalósulásával Veszprém hozzá- járul az európai közös örökség megóvásához, ezzel megerősíti helyét Európa kulturális térképén.

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az 1991 óta kihasználatlanul álló Dubniczay-ház megújítását célzó program 1997-ben indult útjára, amikor egy szakmai zsűri kiválasztotta az épületegyüttes struktúrájához és tematikájához illeszkedő terveket. Önkormányzati források hiányában azonban a kivitelezési munkálatok nem tudtak megkezdődni. 2000-ben László Károly Baselben élő magyar gyűjtő felajánlást tett a város vezetőinek, miszerint nagy értékű gyűjteményének jelentős részét Veszprémbe hozza, ha a város megfelelő színvonalú épületet biztosít hozzá. Az önkormányzati források szűkössége miatt ez csak külső források bevonásával történhetett meg. A 2004-ben megnyílt EU-támogatások felhasználása érdekében elkészültek a projektet bemutató tanulmányok és szakmai anyagok, a ROP irányító hatósága a projekt megalapozottságát és előkészítettségét figyelembe véve pozitív döntést hozott. A projekt megvalósulásával Veszprém hozzá- járul az európai közös örökség megóvásához, ezzel megerősíti helyét Európa kulturális térképén.

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az 1991 óta kihasználatlanul álló Dubniczay-ház megújítását célzó program 1997-ben indult útjára, amikor egy szakmai zsűri kiválasztotta az épületegyüttes struktúrájához és tematikájához illeszkedő terveket. Önkormányzati források hiányában azonban a kivitelezési munkálatok nem tudtak megkezdődni. 2000-ben László Károly Baselben élő magyar gyűjtő felajánlást tett a város vezetőinek, miszerint nagy értékű gyűjteményének jelentős részét Veszprémbe hozza, ha a város megfelelő színvonalú épületet biztosít hozzá. Az önkormányzati források szűkössége miatt ez csak külső források bevonásával történhetett meg. A 2004-ben megnyílt EU-támogatások felhasználása érdekében elkészültek a projektet bemutató tanulmányok és szakmai anyagok, a ROP irányító hatósága a projekt megalapozottságát és előkészítettségét figyelembe véve pozitív döntést hozott. A projekt megvalósulásával Veszprém hozzá- járul az európai közös örökség megóvásához, ezzel megerősíti helyét Európa kulturális térképén.

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A munkálatok 2005. március végén indultak. Mivel a pályázók vállalták, hogy 2006. augusztus 20-án átadják a felújított palotát, tudták, hogy kemény és fegyelmezett munka áll előttük. A rekonstrukciót a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. végezte, Karácsony Tamás építész tervei és Klobusovszki Péter tervezői felügyelete mellett. A város számára fontos volt, hogy a rekonstrukció konfliktusmentesen, mintaszerűen valósuljon meg, hiszen nem közömbös, hogy az uniós programban milyen partnerként ismerik meg Veszprémet. A Dubniczay-ház rekonstrukciója referenciaként szolgálhat későbbi pályázatok elbírálásánál.

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

- A XVIII. században épült palota rekonstrukciója során több meglepetés ért bennünket, az átalakítás első néhány hónapja bontással telt - mondta Asztalos István al-polgármester. - Szerkezetileg három nagy változás történt: helyreállították az eredeti, de korábban tűzvész során elpusztult manzárdtetőt, megnyitva ezzel egy nagy kiállítóteret, az épület egyik szárnyára új szintet húztak, emeletet építettek, az egykori sarokbástya helyén, a magtári szárny lezárásaként téglából épült rész zárja le az épületet. A rekonstrukció egyik legiz-galmasabb része a falfreskók felújítása volt, melyet a Szépművészeti Múzeum restaurátorcsapata végzett Jeszenyicky Ildikó vezetésével. Az első emelet hat helyiségében a falakra festett felületet az utóbbi években lemeszelték; alatta háborítatlanul megmaradtak az eredeti rétegek. A teljes restauráció nem történt meg, a freskókat nem festették újra - csupán egy teremben -, hiszen műemlékvédelmi szempontból úgy hiteles, ha úgy mutatjuk be a falfelületet, ahogyan azt találtuk. Az épület három földszinti termét - ahol korábban a Várgaléria működött - szintén freskók borították; az egyik mintha barlang, a másik mintha rózsalugas lett volna. Ezeket a részeket is feltárták, újra festették, fedőréteggel vonták be.

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az épületbe belépve jobbra vannak az irodák, a ruhatár és a múzeumi shop, balra pedig a korábban Várgalériának helyet adó három terem. A földszinti rész a László Károly-gyűjtemény szellemiségéhez kötődő, művészettörténeti értékkel rendelkező időszaki kiállításokat fogad be - az első alkalommal éppen László Károly fotóit bemutató tárlat nyílik. Az egykori házaságkötő teremhez vezető lépcsőkön felhaladva érünk arra a szintre, ahol a hat, freskókkal díszített terem található. Ha a másik irányba indulunk el, jutunk abba a térbe, ami szintráépítéssel került az eredeti épületre. Tágas kiállítóhelyet alakítottak ki a tetőtérben, itt kapnak helyet a gépészeti berendezések is. Az épület légkondicionált és akadálymentesített, lifttel valamennyi szint kerekes székkel is megközelíthető. Visszasétálva a belső udvarra, találjuk a teguláriumot, a Magyar Építőipari Múzeum téglagyűjteményét, amely a korábbihoz képest nagyobb térben kap helyet, jobbra pedig egy vendéglátóhelyiség, kávézó várja a látogatókat; az asztalok az udvaron és a Szentháromság téren kapnak helyet. Ezzel a város vezetőinek, lakóinak és az ide látogató turistáknak régi álma valósul meg: a Szentháromság téren is működik majd kávézó.

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

Az épület az önkormányzaté, László Károly gyűjteményét ötéves tartós letétbe helyezte a városnál. Gyűjteményének különlegesen értékes része, a magyar és európai modernizmust, a XX. század első felének művészetét reprezentáló kétszáztizennégy alkotás - festmények és plasztikák - látható Veszprémben. A gyűjtő kezdetben tartózkodó volt, de mikor tavaly szeptemberben bejárta az épületet, már érezte, hogy gyűjteménye a legjobb helyre, csodálatos barokk palotába kerül. A kiállított művek összértéke szinte megegyezik az épület rekonstrukciójának teljes értékével. Az alpol- gármester egyetért Passuth Krisztina művészettörténésszel, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jelentős nemzeti érték Magyarországon maradhasson. A művészettörténész úgy fogalmaz: A László Károly-gyűjtemény egyik legfontosabb sajátossága, hogy a közép- és kelet-közép-európai művé-szet kapcsolódási pontjait, összefüggésrendszerét, egymásrautaltságát teszi evidenssé. Általa a magyar és német, magyar és francia művészet összetartozására vetül úgy fény, mint ahogy az itthoni múzeumi gyűjteményekből soha.

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

A László Károly-gyűjtemény - a Vass László Modern Képtárral és a Művészetek Háza bemutatóival együtt - Veszprémet Magyarország legfontosabb kiállítóhelyeivé emeli.

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)

(A nemzetközi hírű alkotásokat tartalmazó gyűjteményből augusztus 20-án, vasárnap délután négy órakor - az avatóünnepség keretében - rendeznek kiállítást. Címe: A XX. század művészetének sokszínűsége. S bemutatják László Károly fotóit is.)