Működik az inotai hulladékkráter

A hosszú előkészítést követően ez év elején indultak az építési munkálatok a 30 méter magas, töltéssel körbevett meddőhányóban, amelyet a helyiek csak salakkráterként emlegetnek. Az indulását megelőzően a tervekről lakossági fórumon is beszámoltak a projektcég, a Partner Depónia Kft. képviselői, akik elmondták: a 7,5 hektáron elterülő létesítmény építése és üzemeltetése közben természetesen minden környezetvédelmi és biztonsági előírást betartanak.

Erről is meggyőződhettek a napokban Várpalota önkormányzati képviselői, akik Talabér Márta polgármester vezetésével helyszíni bejáráson tájékozódtak a 700 millió forintból elkészült beruházás részleteiről. A látogatókat Kovács Kálmán, a Partner Depónia Kft. ügyvezetője fogadta és vezette körbe a területen. Elmondta, a kiépítettséget illetően is európai szintű a lerakó.

Talabér Márta polgármester, Kovács Kálmán ügyvezető, valamint Antal László és Kádár István önkormányzati képviselők (b-j.) a hulladékkráterben (Fotó: Szabó Péter Dániel)

- A bejáratnál előbb egy óriási mérlegre hajtanak rá a tömörített hulladékot szállító teherautók, ezt követően hajthatnak csak be a depóniába, azaz a kráterbe. A szigorú szabályozásnak megfelelően egy úgynevezett csurgalékvíz medencét és tűzivíz medencét is kialakítottunk. Előbbi az ide hulló esővizet gyűjti össze, míg utóbbi feladata egyértelmű: megfelelő mennyiségű vizet tárolunk arra ez esetre, ha a tűz keletkezne az elektronos felügyeleti rendszerrel is ellátott depóniatérben. A hatósági előírás szerint egy, az időjárási adatokat folyamatosan rögzítő meteorológiai állomást is kialakítottunk, valamint veszélyes hulladék gyűjtő konténert is telepítettünk arra az esetre, ha a kommunális hulladékban például akkumulátort vagy egyéb, a környezetre káros anyagot találunk - hangsúlyozta az ügyvezető.

A 30 méter magas meddőhányót eredetileg az inotai erőműben keletkezett salak-pernye tárolására építették, a kommunális hulladékkal történő feltöltés után teljes rekultiváció következik (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Problémát jelent azonban, tette hozzá Kovács Kálmán, hogy jelenleg nincs áramellátás, így az elektromos készülékeket aggregátor segítségével tudják csak működtetni. Remélik, néhány hónapon belül rendeződik a helyzetünk, a további fejlesztésekhez ugyanis már elengedhetetlen a villamos áram megléte.

Talabér Márta polgármester szerint több szempontból is előnyt jelent a városnak az Inotán működő hulladéklerakó. A működés után befizetett iparűzési adó mellett ugyanis új munkahelyek is létesültek, összesen nyolc főt, zömében várpalotaiakat foglalkoztat a cég.

Mintegy 750 ezer köbméternyi tömörített hulladékot tudnak elhelyezni a depóniában (Fotó: Szabó Péter Dániel)

- Bízunk abban is, hogy olyan megoldást találunk, amely által a város határában található lerakóba szállíthatjuk a Várpalotán keletkező hulladékot. Ez jelentős anyagi könnyebbséget is jelentene a helyieknek, hiszen jelenleg a közel 50 kilométerre lévő Polgárdiba szállítjuk a szemetet. A bejáráson pozitív tapasztalatokat szereztünk, hiszen láthattuk, hogy magánberuházásban, felelősségteljesen munkálkodva, s igen kedvező kondíciók mellett is létre lehet hozni egy európai szintű hulladéklerakót. A projekt ráadásul jó példa arra is, hogy milyen módon lehet rekultiválni egy használaton kívüli meddőhányót - mondta el kérdésünkre a polgármester.

A környező, évekig illegális hulladéklerakóként működő területet is megtisztították a cég munkatársai, az itt talált építési törmelék egy részét az utakba és a kráterbe is beépítették. Erre azért is nagy szükség volt, mert a közelben egy természetvédelmi terület határa húzódik. Tavasszal a lerakó és környékének füvesítése, parkosítása következik. Európai színvonalú munkát szeretnénk végezni, ennyivel tartozunk az itt élőknek, hangsúlyozta a projektcég ügyvezetője.