Szőlészek-borászok térségi találkozóját tartották Akaliban

A levezető elnök szerepét Müller István, az egyesület titkára töltötte be, aki maga is aktív szőlő- és bortermelő, észrevételeivel, kérdéseivel vitte előre a tanácskozást.

Nagy Imre, a borút egyesület elnöke  azt fejtette ki, hogy a szőlőművelésben fontos szerepük van a hobbikertészeknek, de az idegenforgalomban és a vendéglátásban főleg az  adott területre jellemző, egyedi,  kifogástalan minőségű termékeiket tudják bevonni, legyen az bor vagy mandula.

Müller István, a borút egyesület titkára köszönti a résztvevőket, az elnöki asztalnál ülnek a tanácskozás első részének előadói: Nagy Imre, Koncz Imre, Pető Piroska, dr. Laposa József, dr. Májer János (Fotó: Orosz Péter)

Dr. Májer János, a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója szerint abban, hogy a borászat  súlya országosan  és   a térségben is csökkent az utóbbi évtizedekben, nem a klímaváltozásnak van meghatározó szerepe, hanem a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Ezzel együtt is   a szélsőségeket jobban tűrő fajtákat nemesítenek.

A település és környéke természeti és épített értékeit Pető Piroska környezetmérnök mutatta be. Dr. Laposa József tájépítész-mérnök meglátása szerint a  nagyüzemek felszámolása ártott a kis szőlő- és borgazdaságoknak és eltüntette a piacról a tömegterméket, amit így, mivel van rá kereslet, más országokból hoznak be.

A második részben a szőlő gondozásához két kertészmérnök, Fülei Zoltán és Őszi Tibor adott tanácsokat. A szervezők végül bemutatták a legjobb tavalyi évjáratú boraikat, és melléjük a borút tagjai   helyben készült, finom falatokat kínáltak.

A gazdafórum résztvevőit elsőként Koncz Imre polgármester köszöntötte, aki emlékezett arra, hogy két évvel ezelőtt még a legfiatalabb civil szervezetük volt a borút egyesület, azóta a legaktívabbá lettek. A település vezetői fontosnak tartják, hogy a szőlő megmaradjon a térségben és segítik a többi mezőgazdasági tevékenységet is.  Tavaly százhúsz mandulafát ültetettek el, hiszen Balatonakaliban  a csonthéjas termesztésének régi   hagyományai vannak. Az aszály miatt a fák többsége  kiszáradt. Idén tyúkokat nevelnek az önkormányzati területén.