Új dinófajt azonosítottak a Bakonyban

Magyarország nemzetközi hírű 85 millió éves lelőhelyéről és az elmúlt tizenkét év felfedezéseiről dr. Ősi Attila nemrég Brazíliában tartott előadást egy natali tudományos őslénytani konferencián. Most pedig az ő irányításával kezdte meg a főként egyetemistákból, biológus- és geológushallgatókból, valamint doktoranduszokból álló 24 tagú expedíció a szokásos nyári, háromhetes ásatást.

A lelkes fiatalok mintegy harmincféle gerinces állat: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök és főleg dinoszauruszok maradványait ásták ki az elmúlt több mint egy évtizedben. A hétvégi vihar sem fogott ki az elszánt dinóvadászokon, a sárral, vízzel dacolva folytatják a feltárást. Néhány nap munkával megközelítőleg 200 csont- és fogmaradvány került elő a földből.

Ősi Attila hangsúlyozta: főként az elmúlt 12 évben beazonosított hatféle dinoszaurusz különböző csontjait, fogait találták meg eddig, illetve néhány olyan lelet is már a birtokukba került, amely ismét ráirányíthatja a tudományos világ figyelmét erre a feltárásra.

- Ez a 85 millió éves bakonyi lelőhely kapocs a korok és a leletek között. Nagyon fontos gerinces őslénytani felfedezéseknek lehetünk tanúi. Ismerünk ennél idősebb és fiatalabb lelőhelyeket is Európában, de köztük van egy hézag, és pont ezt tölti be az iharkúti leletanyag. A kréta időszak végén ugyanis a bakonyi térségnek egyedülálló élővilága volt. Azért is alakult így, mert ez a terület a szubtrópusi klíma alatt elszigetelődött, az itt élő állatoknak paradicsomi körülményeket jelentett. Ennek a kontinensnek az állatvilága sokkal változatosabb volt, mint eddig gondolták a tudósok. Sőt, olyan állatok vándorlását is lehet bizonyítani, amelyekről eddig úgy tudtuk, csak Afrikában vagy Dél-Amerikába éltek. A mi kutatásaink és leleteink alapján viszont meghódították ezt a kontinenst is. A folyamat akár tízmillió évig is eltarthatott - ismertette Ősi Attila, aki hozzáfűzte: már biztos, hogy az eddig ismeretlen teknősfaj - a Foxemys trabanti, amelyről az expedíció tagjai, Rabi Márton és Botfalvai Gábor jelentettek meg tanulmányt egy nemzetközi szaklapban és a dinóvadászok Trabantjára utal a neve - mellett találtak egy új, eddig szintén nem ismert növényevő dinoszauruszt is a Bakonyban.

Az Ornithopodák családjához tartozó állatnak nevet nem adtak, a publikálások után várhatóan ősszel jelentik be, miként is hívják ezt a fajt. Gyaníthatóan az elkeresztelésnek köze lesz majd a helyszínhez és a lelkes dinóvadászok nevéhez, hiszen az elmúlt években az expedíció kutatói közül többek keresztapjaivá válhattak világszenzációt jelentő leleteknek. Így Torma András és Makádi László is büszkélkedhet azzal, hogy dinoszauruszt neveztek el róluk.

Az expedíció tagjai a Bakonyban azonosították be néhány éve a Hungarosaurus tormai páncélos dinoszauruszt is. A növényevő, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. A "bakonyi sárkány", a repülő hüllőkhöz tartozó, három-négy méter szárnyfesztávolságú pteroszaurusz, a Bakonydraco galaczi fosszíliái is Iharkúton kerültek elő, csakúgy, mint az Ajkaceratops kozmai csontjai. Utóbbi papagájcsőrszerű szájjal és elöl kis szarvval rendelkezett, másfél méter hosszú lehetett, növényekkel táplálkozott, s megközelítőleg 30 kilogrammot nyomott. Kozma Károly ajkai geológus tiszteletére nevezték el.

A csapat büszkélkedhet még azzal is, hogy ők leltek rá és azonosították be a tudományos világban eddig ismeretlen növényevő, mindenevő krokodilt, az Iharkutosuchus makadit. Magyarország legkorábbi madárleleteit is ők fedezték fel. Az ölyv méretű madarak egy ősi, a kréta időszak végén kihalt csoportjába, az Enantiornithesek közé sorolhatók. Ez egy új faj, ezért a Bauxitornis mindszentyae nevet kapta Mindszenty Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)  professzorának, a bauxitkutatás jeles szakértőjének tiszteletére, aki többször járt már a bakonyi ásatáson. A térségben éltek rhabdodontida dinoszauruszok is, a ragadozók közül pedig biztos, hogy előfordultak ezen a területen a pulyka méretű, feltehetően tollas dinoszauruszok, a Pneumatoraptorok is. Ennek a folyóvízi, ártéri világnak az egyik csúcsragadozója egy Moszaszaurus-féle ragadozó gyík volt, az állatnak csontjai most is szép számmal kerülnek elő az ásatásról.

Az idei csapat tagjai elsősorban Budapestre, Pécsre, Szegedre, Szombathelyre járnak egyetemre. Köztük két ajkai önkéntes dinóvadásszal is találkoztunk, Birsel Richárddal és Szabó Mártonnal, akik mindketten biológushallgatók,  és gyerekkori vágyuk volt, hogy ők is kiáshassanak dinócsontokat a földből.