Viadukt - Háy János darabja a kamaszöngyilkosságokról

Mint Bagossy László rendező az MTI-nek elmondta, a dráma címe a veszprémi Szent István-völgyhídra, ismertebb nevén a viaduktra utal, amely sajnos egyfajta kultuszhely lett az öngyilkosok körében. "Éppen a próbaidőszak közepén ugrott le onnan egy diák" - számolt be.

Háy Jánost is egy kamaszpár öngyilkosságáról szóló hír ihlette 1997-ben hasonló című novellája megírására, melyből a szerző a Kolibri számára készített színművet. 

Bagossy László hangsúlyozta: az író a valós esemény nyomán fiktív szereplőket alkotott, és a Völgyhídban annak próbált utána járni, mi késztethet egy tizenévest az öngyilkosságra.

A drámában szereplő kamaszok folyamatos harcban állnak a felnőttekkel, akik egyáltalán nem értik meg őket. "Az ajánlásban el is hangzik: +azoknak, akik túlélték a felnőttek rémuralmát+. Ez a fő motívumok egyike, amellyel a szerző nemcsak a kamaszoknak, hanem a felnőtteknek is ajánlja a művet" - mondta el a rendező. 

Mint Bagossy László elárulta, a Völgyhíd eredetileg is részben bábokra, részben élő szereplőkre íródott, de Háy János nem egészen így képzelte el a színrevitelt: a bábokat a múlt és az álomjelenetek elkülönítésére tartotta fenn elsősorban. A Kolibri produkciója végül a felnőttek világát élő szereplőkkel, a kamaszfigurákat pedig bábokkal jeleníti meg.

"Szerettem volna rendszerbe foglalni a játékot, ezért a bibliai szál miatt kitaláltam azt a rituálét, amiben angyalok idézik fel a történet mozaikjait. Mintha megtörtént volna a dolog, de ők ezekkel a kis halott lényekkel újrajátszanák, aztán magukra hagynák őket" - fogalmazott a rendező.

Bagossy László szerint a kézzel mozgatott figurákat a tizenévesek többsége "dedós ügynek" tartja, pedig a bábkultúra hihetetlen technikai felkészültséget megkívánó, komoly dolog.

"Erőszakos kis lények a bábok, akik külön elbánást igényelnek, és egészen másként kell kitalálni az életüket a színpadon. Nem szeretnek sokat beszélni, nem bírnak el hatalmas monológokat; ahogy ők pszichologizálnak, az is teljesen más. Poétikus lények, el kell tőlük egy kicsit vonatkoztatni, költői szituációkban tudnak jól működni" - fogalmazott a bábtechnikával először dolgozó rendező.

Mint azonban megjegyezte, a bábok a távolságtartást is segítik a nézők számára: "bizonyos mozdulatokra, gesztusokra, szövegekre jobban lehet reflektálni, ha a bábok nyelvén szólnak. Éreztem azt a veszélyt, hogy az előadásból esetleg egy öngyilkosságra való felszólítás lesz kiérezhető, de ezzel a technikával talán mindez elkerülhető".

Bagossy László kiemelte: a középiskolás évek veszélyes kornak számítanak; alig akad olyan kamasz, akinek ne fordulna meg a fejében bizonyos pillanatokban, hogy eldobja az életét. "Talán ha kívülről rálátnak a problémára, akkor ők is okosabban képesek kezelni a hasonló helyzeteket. Ki kell beszélni a dolgokat, és ez az előadás is kibeszélés" - tette hozzá.

A Jókai téri ifjúsági színházban péntektől látható darab bábos szerepeit Mészáros Tamás, Megyes Melinda, Szanitter Dávid, Bodnár Zoltán, Török Ági és Erdei Juli alakítják, a felnőtt szerepekben Mult Istvánt, Németh Tibort, Tisza Beát és Szívós Károlyt láthatja a közönség; a narrátor Kormos Gyula.

Az előadás látványát Bagossy Levente, a jelmezeket Béres Móni tervezte, a zenei vezető Bornai Szilveszter.