Premier: A Petőfi Színház két bemutatót tart a hétvégén

A szerenád című zenés mesjátékot Máté P. Gábor színművész írta, a mediterrán hangulatú, latinos zenét barátja, Szili Péter szerezte, az előadást Palásthy Bea színművész rendezte, a koreográfiát Csarnóy Zsuzsanna színművész készítette - valamennyiük először mutatkoznak be új oldalukról.
 
Máté P. Gábor - aki maga is játszik az előadásban  egy buszos utazás alatt álmodta meg a darabot, ami  az álom és valóság határán játszódik. A mese egy varázslatos világba repíti a nézőket; képzeletünk nem ismer határokat, ezért hinnünk kell a mesékben. A Szerenád egy izgalmas utazás a muzsika szárnyán lélektől lélekig. Szerzőként duplán izgul, de megbízik Palásthy Bea rendezőben, a munkában szabad kezet adott neki; azt kérte, bánjon úgy a darabbal, dolgozzon úgy, mintha halott szerzője lenne. A szerenád című mesejáték témája a szerelem: Lucia (Dobra Mária) a Hangszerkészítő (Keresztes Gábor) dallamaira táncol, egymásnak teremtették őket, de nehezen jutnak el egymáshoz. A mese mindenkihez szól, hiszen valemennyien saját mesénket játsszuk, melyben mi magunk vagyunk a mesehősök, mondta Palásthy Bea. Azt szeretné, ha a gyerekek rácsodálkoznának erre a világra és átéreznék, hogy a színházban olyan csodában részesülnek, amit másképpen - például otthoni meseolvasással - nem kaphatnának. Csarnóy Zsuzsanna úgy fogalmazott: Palásthy Bea csodálatos ember, kivételes intelligenciája van, számára már az is ajándék, hogy a társaságában lehet, vele dolgozhat. Első koreográfusi munkájában táncos és színészi múltjára támaszkodott; nemcsak a táncosokat, de a színészek mozgását is ő álmodta meg, ő találta ki.

A Latinovits-Bujtor Játékszínben egy más műfajű előadás készül, amit a rendező, a Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész Dömölky János úgy ajánlott a nézők figyelmébe: nehéz és komoly előadás született, ami szakítani óhajt korunk "szórakoztatni mindenáron" gondolkodásával. Dömölky János 1981-ben Veszprémben Csehov Sirály című drámáját rendezte, most, amikor Eperjes Károly, a színház művészeti tanácsadója megkereste őt, O'Neill Utazás az éjszakába című tragédiáját ajánlotta. "A világirodalom egyik legszebb, legizgalmasabb darabja, remekmű, helye van ebben a szórakoztató világban, amiben elmerül a magyar színjátszás" - mondta. Nem könnyű színházi szórakoztató eseménynek szánja az estét, de igazi élményt szeretne nyújtani. Számít a közönség részvételére, aktivitására, az előadás átélésre, reakciók, érzések kiváltására törekszik.

O'Neill szívbemarkoló története egy család tragédiájáról, az egymáshoz való ragaszkodásról szól. Az író a tragédiában  saját magának  és legszűkebb családjának könyörtelenül fájdalmas portréit írta meg. Az anyát a Jászai-díjas Bajcsay Mária játssza, az apát pedig a Jászai-díjas Fazekas István. A rendezőhöz hasonlóan ő  is azt hangsúlyozta, hogy a néző aktivitására, részvételére számítanak. Egy színész számára az a kérdés, egy szerep mit hoz ki belőle, milyen újat tud megfogalmazni magából. Azt mondta, örül, hogy újra Veszprémben játszhat, találkozhat   régi játszótársakkal. Vannak színészek, akiket nem ismert korábban, de a próbafolyamat alatt közel kerültek egymáshoz.  A két fiút Gere Dénes Ákos és Horváth Zoltán alakítja, a konyhalányt Főző Ditta. 

A készítők nem tagadták, hosszú az előadás, de bíznak benne, hogy a nézők értik és élvezik majd és a végén azt mondják: hosszú, de nagyon jó. A premier szombaton lesz.
 

Fazekas István ismét Veszprémben

Az O'Neill drámában az apát alakító   Fazekas Istvánt sokan ismerik Veszprémben, hiszen a Petőfi Színházban játszott  1985  és1989, valamint 1991 és 1994 között. Többek között ő  volt Manuel a Képzelt riportban, Csacsinszky Pali a Lila  ákácban, Boldizsár a Kőműves Kelemenben, Révész A padlásban, Puck a Szentivánéji álomban, Agárdi Péter A néma leventében,  Mercutio a Rómeó és Júliában, Christopher Mahon A nyugati világ bajnokában és  Liliom Molnár Ferenc darabjában.