Kultúra

2017.03.30. 19:25

Hobo ismét "hazajött" - József Attila és közös leltárunk

Veszprém - Falnak támaszkodott az ősz bohóc, és elmondta négyszázhuszonnegyedszerre is József Attila Kései sirató című versét. Életre-halálra. Ahogy eddig mindig. Karcos, mély, rekedtes hangja törte és töltötte a csendet. A 72 éves Hobo a nézők lelkével együtt készített közös leltárt, a költészetbe kapaszkodva.

Varga Róbert

Hobo, azaz Földes László Veszprémbe hazajön, a vegyipari technikumban érettségizett, sokszor visszatért a városba koncertezni, és feleséget is a településről választott magának.

Ezúttal a Pannon Egyetem E-kamara termében adta elő Tudod, hogy nincs bocsánat című népszerű József Attila-estjét, amely élete egyik fontos sarokköve. A 2005-ös bemutató óta hét országban járt azzal, határon innen és túl összesen 66 ezer ember látta a produkciót. Lépett már fel vele kocsmában, börtönben, hajón, templomban, zsinagógában, iskolában, művelődési házban, fesztiválon. Mondta a költő versét többezres erdélyi koncert előtt, de olyan is előfordult vele, hogy egy településen szervezési hiba miatt csak öten voltak kíváncsiak rá. Nem is akarta megtartani az estet, ám egy idős asszony odalépett hozzá, s azt mondta, ő azért jött, hogy meghallgassa a költő verseit. Hobo pedig ezután közel ült hozzá, meg a néhány érdeklődőhöz, és nekik előadta az egész műsort. Soha nem felejti el ezt sem. A költő itt is vele volt.

Hobo estje katarzist, békét, fájdalmat, örömet, könnyet, csendet, kiáltást, vereséget, győzelmet ad  Fotó: Penovác Károly

A veszprémi a négyszázhuszonnegyedik alkalom volt, hogy a közönség együtt mondhatta, énekelhette a lelkében A négykézláb másztam, a Könnyű emlékek, a Levegőt, a Tudod, hogy nincs bocsánat, a Nagyon fáj és a többi József Attila-klasszikust. Természetesen elhangzott A hetedik című remekmű, és a publikum soraiban többeknek eszébe juthatott az, amikor a nyolcvanas évek végén a Népstadionban rendezett Human Rights-világturné budapesti előadásán 85 ezer ember torkából szakadt ki: A hetedik Te magad légy! Hobo ekkor Peter Gabriel, Sting, Bruce Springsteen, Tracy Chapman társaságában idézte meg a költő szellemiségét.

József Attila versei világszínvonalúak és erre is képesek. Katarzist, békét, fájdalmat, örömet, könnyet, bolondozást csendet, kiáltást, vereséget, győzelmet adhatnak. Tömegeknek és az egyénnek egyaránt. A Kossuth-díjas előadó, zenész pedig mindezt meg is jelenítette az estjével, ezúttal kis kamarakörnyezetben. Hobónak erről a műsoráról már szinte minden jelzőt leírtak az elmúlt években. Veszprémben sem először szerepelt a Vidnyánszky Attila rendezte produkcióval.

A jó versmondáshoz személyiség szükséges. Belső tartalom, töltet, erő, gondo-lat, őszinteség, hit és hitelesség. Nemcsak az égiek, hanem a földiek világában is. Ő ezt birtokolja. Kapta, ta-nulta, elleste Jordán Tamástól, Major Tamástól, Latinovits Zoltántól, Mensáros Lászlótól.

A Kései sirató mindennek a megjelenítése, sűrítménye, összegzése, beteljesítése volt Veszprémben is. Soha nem mondta el még kétszer ugyanúgy ezt a verset. Most négyszázhuszonnegyedszer a színpad mögötti szürke fal elé állt. Kezét hátratéve támasztotta azt, a tartó biztonság és az elszakadást, áttörést adó pillantok között. A kezdősort megelőző másodpercek lassan kúsztak. Ez a költemény Hobo számára a legnagyobb tét, teher, szolgálat, félelem, felszabadultság, ugrás védőháló nélkül, önvizsgálat és megtisztulás talán egész pályafutásában. József Attila életre-halálra. Most is megugrotta ezt. A költő és ő eggyé vált. Együtt élhette át a közönség a sorsok, emberi kapcsolatok vádlóan tiszta, de keserű kései siratóját.

Hobo estje végén kötetlenül beszélt arról, mint jelent számára József Attila, a versek világa, a kulturális misz-szió. Emlékfoszlányok között gondolatban ott pergett előttünk egy ősz hajú bohóc kultúrába vetett szilárd hite.

Képzeletben láthattuk azt, hogy ő megy ezen az ösvényen már jó ideje, de nincs mögötte senki. Járja egyedül az útját a blues, a rock and roll és az irodalom mezsgyéjén. Neki a közönség a mindene. Szereti, tiszteli a nézőket, azokat az embereket, akik fizetnek a koncertjeiért, megveszik lemezeit, könyveit, beülnek színházi előadá-saira.

Nem játssza a rocksztárt, a prófétát, mindenkivel közvetlen. Nem fogalmazta soha újra önmagát, nem akarta megváltoztatni a világot, de mindig közölte a maga módján, zenével, verssel, irodalommal, színházzal, mit gondol az életről, s azokról a napokról, évekről, melyek körbevesznek bennünket.

A ráadás a Tiszta szívvel volt, hobósan értelmezve, szabadon, megbolondítva, színezve. Mert ez is a közös leltárunkhoz tartozik.

Hobónak rövidesen megjelenik Csokonai Vitéz Mihály írásaiból, verseiből készült A magyar gavallér című albuma. Készül egy Bob Dylan előtt tisztelgő műsorral, és újra együtt zenél Deák Bill Gyulával. A Nemzeti Színházban játssza az estjeit, a Gulagról szólót is, önéletrajzi darabját pedig ősszel szeretné elhozni Veszprémbe. Közben műveit, dalszövegeit, írásait, fordításait könyvbe rendezgetik, és természetesen készül a Művészetek völgyére is. Továbbra is nagy szeretettel játssza Pilinszky János, Francois Villon, Faludy György, Vlagyimir Viszockij, Jim Morrison, Ady Endre, Allen Ginsberg műveit, dalait. A versek mellett a blues és a rock and roll gyökereihez is hű.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!