A repülő ember

Éppen az ejtőernyő konstrukciós rajza miatt sorolják a világhírű magyar feltalálók közé Asbóth Oszkárral (helikopter), Bíró Lászlóval (golyóstoll), Gábor Dénessel (holográfia), Irinyi Jánossal (gyufa), Jedlik Ányossal (szódavíz, dinamó, elektromotor stb.), Neumann Jánossal (számítógép), Szentgyörgyi Alberttel (izomfehérje, C-vitamin), Szilárd Leóval, Teller Edével, Wiegner Jenővel (atombomba) együtt.

Verancsics Faustuson azonban osztozunk a horvátokkal, hiszen igaz, hogy élete nagy részét magyar nyelvterületen töltötte, de a dalmáciai Sibenikben született 1551-ben és ott is temették el egy kis szigeten 1617-ben. Sibenik polgármestere Ante Zupanovic az emléktábla avató ünnepségen, szeptember 30-án Veszprémben úgy fogalmazott: "az Önök és a mi Verancsics Faustusunk".

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes pedig azt hangsúlyozta, úgy volt európai, hogy mindvégig elkötelezett volt nemzete, a horvát iránt. Ennek egyik ékes bizonyítéka például, hogy 1595-ben megírta ötnyelvű szótárát, benne a dalmát és a magyar nyelvvel, melyeket az akkori Európa öt legjelentősebbje közé sorolt.

Egész Európában otthon érezte magát. A dalmáciai Sibenikből már tíz évesen Pozsonyba került nagybátyjához, Verancsics Antalhoz, aki a padovai egyetemen taníttatja tovább, ahova vele küldte tanítóját Joó Jánost is. Amikor az időközben esztergomi érsekké kinevezett nagybátyja, az ország legelső egyházi férfija, diplomatája elhunyt, könyvtárát, kéziratait ő örökölte.

E világlátott rokon adott határozott irányt Faustus gondolkodásmódjának, de ahhoz, hogy kövesse a pályán, külföldi egyetemekre kellett járnia. Pádovában jogi tanulmányokat folytatott, majd Velencében tanult.

1579. szeptember 27-én Fejérkövi István veszprémi püspök Sümegen kelt oklevelében kinevezte őt Veszprém várkapitányává és a püspökség Zala, Győr és Somogy megyék területén fekvő birtokainak kormányzójává. A későbbiek volt Rudolf király titkára és csanádi püspök is. Az utókor mégis inkább tudományos munkái miatt emlékezik rá.

Fő műve az 1615-ben megjelent Machinae Novae című könyve, amely hatvannégy találmányát, köztük a legmerészebbet, az ejtőernyőt ismerteti írásban és rajzban. Ő volt az első, aki könyvében az ejtőernyő megszerkesztésének gondolatával foglalkozott. Vajda Pál írja a Verancsics Faustusról a Vár ucca tizenhét kiadványsorozatban 1994-ben megjelent tanulmányában, hogy "Leonardo da Vinci is tervezett már hasonló ejtőernyő szerkezetet, közel száz esztendővel Verancsics előtt, de mivel ez a terv csak jegyzeteiben szerepel, a tudományos világ csak jóval később értesülhetett erről."
 
Mérnöki rajzai, találmányai alapján egy kis túlzással tehát akár a horvát Leonardo da Vincinek is nevezhetnénk Faustust. Bár sok mindennel foglalkozott életében, festéssel azonban nem, viszont nagyon tehetségesen rajzolt.

Most hogy Verancsics Faustus táblája felkerült a veszprémi vár bejáratára, emlékeztetni fog bennünket arra az időre, amikor Európa szívében voltunk és persze arra a lenyűgözően sokoldalú életre is, ami neki megadatott, s aminek része volt az 1500-as évek Veszprémje is.

Polihisztor: fizikus, filozófus, újító

Verancsics Faustus legismertebb műve a Machina Novae (Új gépek), amely különböző szerkezetek, köztük malmok, lánchíd, a sibeniki templom konstrukciós rajzait tartalmazza. Kiemelkedik közülük a Homo volans (Repülő ember), amely nem más, mint az első nyomtatott formában megörökített ejtőernyő. Ezen kívül ötnyelvű szótárat szerkesztett, megírta Dalmácia történetét, Verancsics Antal életét, papírra vetette a magyar királyi udvar szabályait és sokminden mást is.