Az érseki számvevőség titkai címmel nyílt kiállítás a Szaléziánumban

A tárlat a Veszprémi főegyházmegye gazdasági tevékenységét, illetve annak hetvenéves történetét mutatja be a liturgikus varroda, az ostyasütő és az érsekségi borászat eszközein keresztül. Az egyedi, országosan is ritkaságnak számító kiállítás részeként többek között a varrodában készült különleges liturgikus ruhák, egykor használt, több mint százéves varrógépek, a kézi ostyasütéshez szükséges, finom ötvösmunkával készült sütőtárcsák tekinthetők meg.

Mail József apát, gazdasági helynök a kiállítás megnyitóján elmondta, a főegyházmegye történetében az egykori püspöki birtoktestért a földes­úri szereppel is bíró püspök, valamint az udvarbírók és várnagyok egyaránt feleltek, a bor pedig minden korban különleges árucikknek, jövedéki terméknek számított. A köszöntőben szó esett a számvevőség XX. századi történetéről is. „A kiállításban a múlt egy darabjával találkozunk, mely a jelenben is elkísér minket” – zárta beszédét a gazdasági helynök.

– Az egész számvevőség tevékenysége kapcsolódik a liturgiához, melyhez mind a miseruhák, mind az ostya és a bor elengedhetetlen – mondta el Márfi Gyula érsek, aki hozzátette, nagyon tiszteli az érsekség azon dolgozóit, akik ezeket a javakat előállítják. Ez alkalommal végre előtérbe kerülnek, így az általuk végzett áldozatos és sok esetben aprólékos, időigényes munkát mások is megismerhetik.

A kiállítás jelentős részét teszi ki Tornavölgyi Krisztián veszprémi és Cséry Gergő nemesgulácsi plébános miseruha-gyűjteménye. Cséry Gergő atya elmondta, az országos szinten egyetlen, egyházi kézen lévő varróműhely, a Boldog Gizella Liturgikus Varroda tevékenységei közé tartozik a reverenda-, illetve liturgikusmiseruha-készítés, ezek felújítása, átalakítása, valamint az Alkotmánybíróság számára talárok elkészítése. A tárlat a 2020-as magyarországi nemzetközi eucharisztikus kongresszus előkészületeihez is kapcsolódik, hiszen a számvevőségen a liturgia legfontosabb eszközeit készítik el.