Hol tart ma a magyar film?

Pedig több mint negyven órányi, mozikban és televízióban ritkán látott magyar filmet láthatott teljesen ingyenesen a nagyközönség az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) filmszemléjén a Séd moziban és az Expresszó klubmoziban.

Puskás Hungary, az Én XX. századom, a Cseh Tamás-film, a Dealer- többek között ezek az alkotások szerepeltek a kétnapos fesztivál programjában, amely a testület által támogatott filmekből ad ízelítőt.

A filmvetítéseken kívül péntek este érdekes diskurzusnak lehettek tanúi a Tűztorony étteremben az érdeklődők: Veiszer Alinda moderálásával Enyedi Ildikó,  Tolvaly Ferenc, Pálos György és Almási Tamás filmrendezők, valamint Szalai Annamária ORTT-tag beszélgettek a magyar filmekről, a moziról.

Almási Tamás szerint a film a közönség és a vászon között születik, a magyar filmforgalmazás viszont kimúlt, 30-, 40-, 50 ezres nagyvárosokban sincs mozi.

A rendező szerint a forgalmazásban az lehet a kitörési pont, ha megtalálják azokat a közösségi tereket, amelyek egyébként is működnek, legyen akár ez mondjuk egy faluház.

„Nem az a kérdés, jó-e a magyar film vagy rossz, hanem az, hogy nincs, aki nézze, mert nem vetítik”- fogalmazott.

Szalai Annamária szerint a magyar filmtámogatási rendszer megfeledkezett arról, hogy a filmeket meg is kellene mutatni a közönségnek,

Enyedi Ildikó pedig úgy véli: a magyar filmgyártás kakukktojás Európában, mert ott mindenütt beszáll a televízió a filmgyártásba, különösen jó példa erre Németország.

Tolvaly Ferenc szerint pedig a kultúrpolitikának a feladata, hogy tiszta, átlátható és hatékony rendszert hozzon létre, hogy a magyar film valóban részt vehessen az európai kulturális tér megteremtésében.