Keresem az apám sírját

Trianon emléknapja kapcsán a Veszprém Megyei Levéltárban pénteken megtartott kerekasztal beszélgetésen megrendítő visszaemlékezést hallhattunk Teleki Júliától. A Keresem apám sírját könyv szerzője hangsúlyozta, a sebek csak akkor gyógyulhatnak be, ha megtudjuk az igazságot Titó partizánjainak mészárlássorozatáról, és ha a szerb kormány bocsánatot kér a történtekért. Ha a történelemtanítás része az 1942-es újvidéki vérengzés, amelyben magyar katonák több ezer szerbet és zsidót végeztek ki - akkor 1944 is kerüljön be a történelemkönyvekbe. A partizánok bosszúhadjáratáról, amelynek több ezer magyar esett áldozatul, köztük gyerekek, asszonyok, egészen az 1990-es évekig nem volt szabad beszélni. A csurogi magyar áldozatoknak, akiket a dögtemetőben, a mai szeméttelepen földeltek el, hogy ezzel is megalázzák őket, a mai napig nincs megjelölt sírja. A keresztet, amit a hozzátartozók kihelyeznek, mindig megsemmisítik ismeretlenek.

- A csurogi iskola falán ott az emléktábla a magyar fasiszták szerb áldozatainak nevével. Miért nincs ott az emléktábla a partizánok magyar áldozatainak nevével is? - kérdezi a helytörténész, aki gyerekként elszenvedője volt a tragédiának. Forró Lajos történésznek, a Jelöletlen tömegsírok című könyv szerzőjének annyit sikerült elérnie, hogy a szerbiai bíróság kimondta, nagyapját sokadmagával ártatlanul végezték ki, nem volt fasiszta, civil volt, senkinek sem ártott. Egy bűne volt, hogy 1941-ben örült a magyarok bejövetelének, azaz a trianoni döntéssel elvett délvidék visszacsatolásának. Forró Lajos dokumentum-riportfilmje három délvidéki magyarlakta településen - Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon - az 1944 végén történt tragikus eseményeket idézi fel túlélők, szemtanúk, leszármazottak, valamint rekonstrukciók segítségével. A megdöbbentő részeket tartalmazó alkotást tegnap levetítették Veszprémben a kerekasztal résztvevőinek.

Amíg egy nép nem ítéli el a háborús bűnöseit, addig a népirtás bármikor megismétlődhet, lásd az 1990-es években Vukovárt, Srebrenicát - fejtette ki a pénteki kerekasztal beszélgetés mintegy zárszavaként Forró Lajos történész. Utalva ezzel egyben Ratko Mladics volt szerb hadseregparancsnok esetére is, akit 16 év után adtak ki a hágai nemzetközi bíróságnak, miközben a tömeg a mai napig néphősként tiszteli.