Családos barangolás a bányászati emlékhelyeken

A Bányászati Múzeum előadótermében a szervezők nevében Bölcskeiné Kocsis Zsuzsa köszöntötte a megjelenteket, s ezzel elindította a több előadásból álló ismeretterjesztő sorozat első programját, Természeti értékek Ajka körül címmel, melynek előadója ifj. Vasuta Gábor természetfotós volt. A vetítettképes előadásának felvételei szemet gyönyörködtetőek, mondandója illeszkedett a Madarak és fák napjának gondolati világához. Egy-egy méretes öreg tölgy, gyertyán, bükkfa csodás élményt jelent a szemlélődő számára, akárcsak a rigók dala, csúszkák látványa, amikor egy-egy erdei séta alkalmával hallhatjuk nótázni őket, vagy találkozhatunk velük. A természetfotós előadása után Horváth Károly, Dukán József, Gulyás Péter geológusi, bányamérnöki, bányászati ismeretekkel felvértezett szakemberek tárlatvezetése a bányák mélységébe, a kőzetek, ásványok világába kalauzolták a látogatókat,  miközben bányalovak életéről anekdotáztak, de nem mulasztották el azt sem, hogy megemlékezzenek a bányák áldozatairól.

A múzeumi terek bejárása után kézműves foglalkozással, a hallottakból, látottakból összeállított tesztlapok kitöltésével folytatódott a nap programja, azután irány Jókai bánya, Padragi bánya, Halimba.  Jókai bányánál ma már csupán egy emléktábla jelzi az egykori széncsaták helyét, hol ezrek dacoltak a természeti erőkkel, hogy minél több szenet hozzanak felszínre.  Az egykoron falunyi mennyiségű bánya- és lakóépületnek mára nyoma sincs, a természet már visszahódította az embertől a gyönyörű völgyet. Padragkút központjában még jó néhány jóléti, szociális, irányítási épület áll. Néhány közülük funkciót váltott, lakják, de sok műhely- és kiszolgáló épület, víztározó azonban még jobb sorsra vár. Halimba a X-XI. században is jelentős nagyságú település volt. A környéken feltárt sírok mennyisége, ezek tartalma azt bizonyítják, hogy Halimba területén éltek emberek, aránylag fejlett település lehetett.  A mai Halimbát viszont a baxitbányászat tette olyanná, amilyen.