A reformáció története hét stáción

Az ünnepség a templom előtti Szentgáli Reformáció 500 Emlékpark avatásával kezdődött, amelyet a nemzeti szalag elvágásával Szathmáry Dénes főgondnok, Kovács Botond Árpád református lelkipásztor és Ovádi Péter, a Fidesz veszprémi választókerületi elnöke nyitott meg a gyülekezet előtt.

Szentgál lakossága a mohácsi vészt követő esztendőben, 1527-ben tért át plébánosával együtt a református hitre. A központban álló fatemplom tűzvész áldozata lett, s 1771-ben megépült a ma is látható kőből készített épület, amely 1774-ben kiegészült a harangtoronnyal. E nép erős és mély hitének köszönheti a török dúlás és az ellenreformáció ellenére is megmaradását. Ezért a szentgáli református gyülekezet úgy döntött, hogy a templom előtti téren – melyen jelenleg a kuláküldözést elszenvedett gazdák emlékműve áll – 2017. október 31-én emléket állít az 500 éves évforduló tiszteletére.

A reformáció történelme és jelentősége 7 stáción és a reformáció rövid történetét ismertető táblán keresztül rajzolódik ki, melyet Domonkos Gabriella fafaragása jelez a tér elején. A stációk fémtartóját Gombás Zoltán készítette. Az emlékpark arculatának tervezője Tamás Ákos iparművész, szellemi összeállítója Kovács Boton Árpád lelkipásztor.

Itt található a község régi kútja – a víz mint Isten Igéjének szimbóluma -, amely Bodor Dezső Károly támogatásával újult meg. Szintén az ő támogatásával, de Bodor Géza keze munkájával készült el a téren elhelyezett asztal padokkal. Felújításra került a templom kerítése is, amely ifj. Tamás Attila keze munkáját dicséri.

Az emlékpark avatását követte az ünnepi istentisztelet, ahol a gyülekezet felállva énekelte a református ember himnuszát, a 90. zsoltárt: Tebenned bíztunk eleitől fogva... Ezt követően jubileumi emléktáblát is avattunk a temp-lomban.

A gyülekezet lelkipásztora az I. Kor 15,17 alapján: „Erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor...” hirdette az igét. Elmondta, hogy az elmúlt 500 esztendőben Európában a hitviták akár emberi életeket követeltek. Azonban a hitviták letisztultak, eleink kiharcolták, hogy a XXI. század embere ne csak beleszülessen egy vallásba, hanem hitvallásos Krisztus-követő lehessen. Azonban a ma embere leginkább nem ismeri sem Krisztust, sem a hitvallásokat, ami a sátán győzelmét sejteti. Éppen ezért a ma emberének reformációja a sátán elleni harc Krisztussal és Krisztusért, aki feltámadásával már végső győzelmet aratott.

A szentgáli református nép Krisztushoz való ragaszkodását Isten megáldja, ezért gyarapodhatott a felavatott Szentgáli Reformáció 500 Emlékparkkal, de gyarapodhat létszámában is, mivel az igehirdetést követően két iskolás gyermekünket – Nagy Jázmint és Nagy Vid Kendét – kereszteltük meg. Ők lelki gyermekei, mert Isten kegyelméből nemcsak taníthatja, hanem lelkéből szeretheti is őket más hittanra járókkal együtt. Krisztus egyházát a hitvallás és a szeretet fogja erősíteni és összetartani úgy, hogy erősek a hívek a hitükben, Krisztus mellől mozdíthatatlanok és buzgólkodók az Úr dolgában mindenkor.

A keresztelési szertartást követően Ovádi Péter köszöntötte a gyülekezetet, aki Steinbach József, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének gondolatait hozta magával: „Közös hitünket, Jézus Krisztusba vetett reménységünket együtt kell megje-

lenítenünk a világban. Csakis így lehetünk hitelesek. Most nem a teológiai viták, hanem a közös hitvallás ideje van itt.”

Ezt követően Tamás Ákos iparművész mondta el az emlékparkkal kapcsolatos gondolatait, melyben szólt a stációk tervezéséről, formaalakításáról, egymáshoz kapcsolódásáról és a téren való elhelyezkedéséről.

Az ünnepi istentisztelet végén a nemzeti színű szalagból mindenki kapott egy-egy darabot, mely emlék, hogy Isten meg engedte élnünk a reformáció 500. jubileumát. Sok idő telt el azóta és mi itt vagyunk magyar reformátusként.

Lerójuk tiszteletünket a reformátorok előtt, a gályarabságra elhurcolt prédikátorok előtt és minden lelkipásztor előtt, akik hirdették és hirdetik ma is Isten előtt az Igét. Krisztushoz ragaszkodunk és bátran megvalljuk a Bibliára épített hitvallásunkat, amiért eleink akár életüket is feláldozták. A mi Istenünk legyen érte áldott!

Az ünnepséget szeretetvendégség zárta, ahol a szentgáli asszonyok vendégszeretetével testvéri beszélgetésekre nyílt lehetőség.

Sófalviné Tamás Márta,

Szentgál