2011.06.27. 09:39
Könnyű kis nyári kaland
Csak nem tértek vissza a régi szép idők, amikor "foltos farmerek az út szélén" integettek az autósoknak, azaz: stoppoltak - tettem fel magamban a kérdést a minap, mikor két leány "meszelt" a 71-es mentén Füred határában.
Mivel egykoron tízezer kilométereket utaztam hasonló módszerrel, s nem koptak ki emlékezetemből a reményvesztett álldogálás képei, hát azóta, mióta négykerekűt adott alám a sors, felveszem őket, legyenek akárkik.
Szóba is elegyedtem velük, miután telepakolták málhájukkal az öreg Opelt. Csakhamar kiderült, hogy három nappal korábban egy hirdetésre jelentkezve ültek vonatra, s utaztak Füredig, ahol konyhai kisegítő munkát végeztek volna.
A feltételes mód magyarázatra szorul. Szó sem volt ugyanis krumplihámozásról vagy panírozásról. A testünkkel kellett volna dolgozni - közölte szomorúan egyikük, majd pár részletet is elárultak.
Értetlenül s bosszúsan hallgattam a láthatóan egyszerű, talán csak nyolc osztályt végzett lányokat (később azt is megtudtam, "bérbe" adott kisgyermek vár rájuk annak reményében, hogy esténként szalámi kerül a kenyérre). Pedig a telefonom is ellopták, amikor Kiskőrösre vittek minket "bemutatni" - egészíti ki a megalázó történetet a magasabbik.
Megemlítettem, érdekel a téma. Szinte egyszerre vágták rá: írja meg, adjuk hozzá a nevünket is! Attól nem félnek, hogy egy láthatatlan kéz maguk után nyúl? - kérdeztem, s hamar elcsendesedtek, elbizonytalanodtak.
Megtudtam, hogy a három napra dukáló ötezer (!) forintjukat sem kapták kézhez, ezért bíztak az ingyenes autóstopban. Nem firtattam tovább balul sikeredett balatoni munkavállalási kísérletüket.
Az egyik vasútállomásnál szálltak ki a kocsiból, mondván, sötétedik, s talán kaphatnak ingyenjegyet Budapestig...
Zatkalik András,
Balatonfüred