Ukrán válság

2023.10.09. 05:30

Az orosz elnökválasztást a „különleges hadművelet” közepette is meg kell tartani

593. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Orosz légitámadásban megsérült lakóház előtt egy lakó a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jakiv Ljasenko

Az Ukrán Ortodox Egyház betiltását célzó törvényjavaslatot terjesztettek be az ukrán parlamentben

A Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) tevékenységének betiltását is lehetővé tevő törvényjavaslatot terjesztettek be hétfőn az ukrán parlamentben. 

Kijev azzal vádolja az UPC-t, hogy aláássa Ukrajna egységét, és kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva Ukrajna elleni háborúját.

 Az UPC kitart amellett, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlennek nyilvánította magát az RPC-től. 

A törvényjavaslat értelmében a bíróságok betilthatnák azokat a vallási szervezeteket, amelyek tagjait a felekezetek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy háborús propaganda címén ítéltek el.

 Utóbbi bűncselekmény egyebek között magában foglalja azt, amit úgy jellemeznek, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió igazolása. 

A törvényjavaslatnak a beterjesztést követően az illetékes parlamenti bizottság elé kell kerülnie, mielőtt a parlament plénuma elé kerülne. 

Pavlót, az UPC metropolitáját, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusát az ukrán hatóságok már értesítették arról, hogy felekezetek közötti gyűlöletkeltéssel és az orosz agressziót igazoló anyagok terjesztésével vádolják. 

Az ortodox pap tagadta ezen vádakat. 

A szabályozás tervezetének indoklása kitér arra, hogy az UPC-t az Orosz Ortodox Egyház szerves részének tartják. A Kreml illegálisnak minősítette a kijevi vezetés Ukrán Ortodox Egyházzal szembeni lépéseit.

Kreml: az elnökválasztást a „különleges hadművelet” közepette is meg kell tartani

A Kreml Vlagyimir Putyin államfőnek ahhoz a kijelentéséhez igazodik, hogy Oroszországban még a „különleges hadművelet” feltételei között is meg kell tartani az elnök- és parlamenti választásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Szavazó Szentpéterváron az orosz parlamenti és önkormányzati választások harmadik napján, 2021. szeptember 19-én
Fotó: Anatolij Malcev / Forrás: MTI/EPA

Peszkov Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a javaslatára reagált, hogy a jövő tavasszal esedékes elnökválasztást vagy halasszák el a háború miatt, vagy Putyin egyedüli jelöltsége mellett tartsák meg.

Putyin elnök nyilatkozatából indulunk ki, amelyet a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házának együttes üléséhez) intézett legutóbbi beszéde során tett, ahol a különleges hadművelet idején tartott parlamenti és elnökválasztásról beszélt, és hangsúlyozta, hogy a demokrácia, az alkotmány minden követelményének meg kell felelni, és ennek megfelelően meg kell tartani ezeket a választásokat

– mondta a szóvivő.

Európai Bizottság: nem csökken Ukrajna támogatása az izraeli-palesztin konfliktus miatt

Az izraeli-palesztin konfliktus súlyosbodása nem fogja csökkenteni Ukrajna uniós támogatását az Oroszországgal szembeni háborúban - jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Semmi semmilyen módon nem befolyásolja az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Ehhez nem férhet kétség

– szögezte le a szóvivő újságírói kérdésre válaszolva. Emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombati bordeaux-i beszédében már megerősítette: 

az Oroszország elleni konfliktusban az EU kitart az ukrán nép mellett, ameddig csak szükséges.

Orosz légitámadásban megsérült lakóház romjai között keresnek áldozatokat mentők a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án
Fotó: Pavlo Pahomenko / Forrás: MTI/EPA

Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője az EU keddre tervezett rendkívüli külügyminiszteri ülésének napirendjére vonatkozó kérdésre válaszolva, kijelentette: „minden alkalommal, amikor a miniszterek találkoznak, megvitatják az ukrajnai eseményeket azok fontossága miatt”. Hangsúlyozta egyúttal: a keddi találkozó elsődleges célja, hogy megvitassák, mi történt Izraelben és mi legyen erre az unió válasza. 

Természetesen, Oroszország mindent megpróbál felhasználni a maga javára, ami a nemzetközi szférában történik, vagy a bizonytalanság fokozására, vagy az Ukrajna elleni hadjárat erősítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió figyelme elterelődne Ukrajnáról

– szögezte le Stano.

Az ukrán elnöknek Oroszország jutott eszébe a Hamász-támadásról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten elítélte a NATO koppenhágai parlamenti közgyűlésén hétfőn a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni támadását, azzal vádolva meg a palesztin csoportot, hogy büszkélkedik a tagjai által elkövetett atrocitásokkal.

Soha nem feledhetjük, mit tettek a terroristák Izraelben. Rakéták ezreit lőtték ki békés településekre, autózó emberekre nyitottak tüzet az utakon, férfiakra, nőkre, gyerekekre, senkit nem kíméltek

– mondta Zelenszkij videoüzenetében. 

A terroristák maguk készítettek felvételeket az atrocitásokról, és büszkék is voltak rájuk

– tette hozzá.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozójára érkezik Granadában 2023. október 5-én
Fotó: Fermin Rodriguez / Forrás: MTI/AP

Zelenszkij párhuzamot vont az izraeli vérengzések és aközött, amit Ukrajna az Oroszország által 2022 februárjában indított háborúban eddig megtapasztalt, például Bucsában, ahol civilek elleni tömegmészárlást hajtottak végre.

Ugyanaz a gonosz erő volt. Az egyetlen különbség, hogy Izraelt egy terrorszervezet, Ukrajnát pedig egy terrorista állam támadta meg

– mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij azt is hozzátette, Irán nem állíthatja, hogy semmi köze nincs az izraeli és ukrajnai eseményekhez.

Így néz ki, amikor találatot kap egy termobárikus rakétavető (videó)

Az X-en megjelent egy videó szombaton. A felvételen az látható, amint egy orosz TOSZ-1-es (termobárikus rakétavető jármű) megpróbál fedezéket keresni egy fasor lombjai alatt, valahol Zaporizzsja megyében. Az ukrán drónok azonban sikeresen kiszúrták ezt a félelmetes fegyvert.

A videón az látszik, hogy az ukrán rakétatüzérség eltalálja az orosz tüzérség egyik legkegyetlenebb fegyverét, amely több, látványos detonációval pusztul el – írja a Mandiner. 

Orosz szóvivő: Kijev fenyegeti a zaporizzsjai atomerőművet

Az ENSZ-nek is észre kell vennie végre, hogy Ukrajna támadja a zaporizzsjai atomerőművet, miután az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka elismerte ezt – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfői Telegram-bejegyzésében.

Zaharova arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) vezetője az ukrán NV hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy

a parancsnoksága alatt álló alakulatok a tavalyi év augusztusa óta három sikertelen kísérletet tettek az orosz erők által megszállt zaporizzsjai nukleáris erőmű visszafoglalására.

„Budanov vallomásának hidegzuhanyként kell érnie az ENSZ-t, amelynek képviselői mindezen hónapok alatt azt mondták, hogy nem tudják meghatározni milyen irányból érik csapások az erőművet” – írta a Zaharova.

Úgy vélekedett, hogy a GUR-vezető kijelentéseinek

„fel kellene ébreszteniük a NATO-országok lakosságát a hipnotikus álomból, amelyben a NATO-rezsimek azt sugalmazták, hogy Oroszország jelent fenyegetést a nukleáris létesítményekre, és fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével”.

Megismételte az orosz külügyminisztérium állítását, miszerint az ukrán fél az állomást

piszkos nukleáris fegyverként használja, és ezzel zsarolja az európaiakat.

Orosz légitámadásban megsérült lakóházak előtt mentők a kelet-ukrajnai Harkivban 2023. október 6-án. Ukrán források szerint két ember életét vesztette, huszonnyolc megsebesült
Fotó: Pavlo Pahomenko / Forrás: MTI/EPA

Többen meghaltak az orosz hadsereg támadásában Herszon megyében és a Donyecki területen

Az elmúlt 24 órában, az orosz hadsereg támadásai során két ukrán civil meghalt és 22 másik megsebesült Herszon megyében és a Donyecki területen – számolt be hétfőn az Ukrainska Pravda című ukrán lap a weboldalán.

Herszon régióban egy ember meghalt, további 18 megsebesült, köztük 2 gyermek. A Donyecki területen az orosz erők vasárnap Konsztantyinovka falu 4 lakosát sebesítették meg. A Harkivi területen lévő Volcsanszkban egy nő meghalt.

Herszon régiót az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg 53 alkalommal támadta, az orosz hadsereg a térség településeinek lakónegyedeit, egy herszoni parkolót, továbbá egy kritikus infrastrukturális létesítményt, valamint a Herszoni járás egy templomának területét találta el.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy éjjel az orosz csapatok csapást mértek Herszonra, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának műveleti adatai szerint

az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg mintegy 350 katonát, 2 harckocsit, 3 páncélozott harcjárművet, 1 tüzérségi rendszert és 1 légvédelmi járművet veszített az Ukrajna elleni háborúban.

Oroszország új csatlakozna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához

Oroszország, amelyet 2022-ben kizártak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, ismét csatlakozni kíván a genfi székhelyű testülethez, szembeszállva a nyugati nemzetek erőfeszítéseivel az ország elszigetelésére az Ukrajna elleni invázió miatt.

Számos ENSZ-diplomata és elemző azt sugallja, hogy Oroszország a háborús gabonaszállítmányok, valamint a fegyver- és energiaeladások feletti ellenőrzését kívánja erősíteni, hogy támogatást szerezzen az október 10-re tervezett titkos szavazáson. Oroszország mellett Albánia és Bulgária verseng Kelet-Európa két képviselői helyéért.

Orosz átcsoportosítások

Oroszország „minden rendelkezésre álló” erőt és tartalékot áttelepít a Donyeck megyei Bahmuttól északra, hogy megpróbálja elrettenteni Ukrajna ott előretörő ellentámadását – mondta Illja Jevlas, a Keleti Haderőnemi Csoport szóvivője. A harcok Bahmut közelében folynak, az ukrán erők Jevlas szerint a frontváros közelében „maximális károkozással” próbálnak meghiúsítani minden orosz előrenyomulást.

Ukrajna hadserege lassan előrenyomult Bahmuttól délre, miközben nem tudott előrehaladni a várostól északra.

Oroszország Harkov és Luhanszk megyében is fokozta támadásait a Kupianszk-Lyman irányú arcvonal ellen.

Csupán egy nap alatt az ukrán erők 774 orosz csapást rögzítettek ebben az irányban.

Megnőtt a vonatforgalom Oroszország és Észak-Korea között

Washingtoni elemzők friss jelentése szerint drámaian megnőtt a vonatforgalom Észak-Korea és Oroszország között a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin legutóbbi csúcstalálkozója után, ami „valószínűleg” fegyverátadásra utal. A Beyond Parallel csoport azt közölte, hogy

a nagy felbontású műholdfelvételeken legalább 70 tehervagon látszik az észak-koreai határon lévő Tumangang vasúti létesítményben, és ezt a számot „példátlannak” minősítették.

Felrobbant a kocsijában egy orosz pártvezető

Egy autórobbanásban meghalt az Egységes Oroszország párt egyik tisztviselője az orosz kézen lévő Nova Kahovka városában, Herszon megyében – közölte az oroszok által beiktatott regionális kormányzó. Vlagyimir Malov, az orosz kormányzó Egységes Oroszország párt városi szervezetének ügyvezető titkára volt.

Kijev nem vállalta a felelősséget a merényletért.

Oroszországnak kedvezhet az izraeli helyzet

Andrzej Duda lengyel elnök szerint a Hamász és Izrael közötti jelenlegi erőszak hasznos Oroszország számára a világ figyelmének elterelésében. Duda a Polsat News magántelevíziónak adott vasárnapi interjújában azzal érvelt, hogy

a közel-keleti konfliktus elvonja a nemzetközi érdeklődést Moszkva ukrajnai agressziójáról, és új migrációs nyomást eredményezhet Európára.

Orosz veszteségek Ukrajna szerint

Az ukrán fegyveres erők jelentése szerint mintegy 580 orosz katona halt meg a harcok során az elmúlt nap folyamán. Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy Oroszország 282 280 embert vesztett el a háború tavaly február 24-i kezdete óta. A számadatokat független források nem ellenőrizték, Oroszország pedig nem ad ki adatokat a saját veszteségeiről.

Az ENSZ is vizsgálja a Hroza elleni légicsapást

Az ENSZ és a helyi nyomozók választ keresnek a harkovi Hroza faluban a háború egyik legsúlyosabb légicsapása után. Kijevi vezető tisztségviselők szerint a csütörtöki támadás a falu egyetlen kávézóját és boltját romokba borította, és 52 embert ölt meg, akik egy halott katona újratemetési szertartása után gyűltek össze. A kávézóban csak hat ember maradt életben.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5513-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5697-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az ukrán légvédelem drónáradatra számít a télen

Az ukrán légvédelem rekordszámú orosz dróntámadásra számít ezen a télen – közölte Jurij Ihnat szóvivő. Kijev – a tavalyi tapasztalatok alapján – az energetikai létesítmények tömeges bombázására számít.

Már a szeptemberi adatok is azt mutatják, hogy Oroszország egyre több iráni tervezésű Shahed kamikaze drónt vet be a támadások során.

Hetek óta nincsenek harcok Velyka Novosilka környékén

Brit hírszerzési jelentések szerint

a nyár folyamán Ukrajna „szinte biztosan legalább 125 négyzetkilométernyi területet szabadított fel” az ország keleti részén.

A Donyeck megye Vuhledar városától nyugatra fekvő Velyka Novosilka szektor „viszonylag elcsendesedett az elmúlt négy hétben”.

Több témában is kiosztotta az EU vezetését az Osztrák Szabadságpárt

Az EU-nak végre fel kell hagynia azzal, hogy a tagállamok pénzét tonnaszámra dobálja ki az ablakon, erről a Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai politikáért felelős szóvivője beszélt az osztrák parlament külügyi bizottságában. A politikus a jobboldali párt nevében a brüsszeli elit által különböző harmadik országoknak juttatott milliárdos ajándékokra való tekintettel indítványban követelte, hogy Ausztria húzzon vastag vörös vonalat a hozzájárulások terén. A javaslatot azonban minden párt elutasította az FPÖ-n kívül – írja a Magyar Nemzet.

Mi azt mondjuk: elég volt. Ausztria eleget fizetett! A mi feladatunk az osztrák adófizetők érdekeinek képviselete. Így azért kampányolunk, hogy végre véget vessenek ennek a nettó befizető államok kárára folytatott felelőtlen politikának, és függesszük fel a hozzájárulást mindaddig, amíg nem biztosított a pénzünk szerződésszerű és felelős felhasználása, és nem szüntetik meg ezt az óriási pazarlást

– jelentette ki az ülést követően Steger. A jobboldali képviselő úgy vélte, az Európai Unió intézményei minden józan észt elvesztettek a költségvetési politika terén, hiszen teljesen felelőtlenül egyik költségvetési túlkapás követi a másikat.

Ausztria idén 3,6 milliárd euró tagdíjat fizet Brüsszelnek.

Műveleti központ segíti az izraeli ukránokat

Volodimir Zelenszkij párhuzamot vont Izrael és az ukrajnai háború között, amikor kijelentette, hogy

Izrael önvédelemhez való joga megkérdőjelezhetetlen.

Azt mondta, hogy kormánya műveleti központot hozott létre az izraeli ukránok megsegítésére.

A hatóságok becslése szerint mintegy 15 ezer ukrán állampolgár menekült Izraelbe az orosz invázió tavaly februári kezdete óta.

Miközben rengeteg humanitárius segélyt küldött, Benjámin Netanjahu következetesen megtagadta, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek.

Zelenszkij: a terror túl sok forntot nyitott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután telefonon beszélt Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, azt mondta, hogy sok embert megdöbbentett az Izraelt ért terrortámadás merészsége.

„Ha a terroristák ezt megengedhetik maguknak, az azt jelenti, hogy nem csak egy országra jelentenek veszélyt. A terror túl sok frontot nyitott az emberiség ellen. Az Ukrajna elleni háború, háború a Közel-Keleten, szörnyű destabilizáció Afrikában. Folyamatos kísérletek válságot provokálni a világ élelmiszerpiacán. Erősnek lenni ilyen körülmények között azt jelenti, hogy szembe kell szállni a terrorral. Erősnek lenni azt jelenti, hogy segítünk megvédeni az embereket és életeket a terror minden formájától.”

Ez történt vasárnap:

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában