Jó a növényeknek, és a környezetet is kíméljük a komposzttal

A komposzt sokoldalúan felhasználható: hozzákeverhetjük a növények alá kerülő földhöz, jó a kertben talajjavításra, fólia alatti termesztéshez, virágkiültetéshez, zöldségágyásokba. Tehetünk belőle benti cserepekbe, virágágyásokba.

Komposztláda készen is kapható, de akár magunk is elkészíthetjük, például fából. A lécek között érdemes némi rést hagyni, ezeken keresztül szellőzhet a halom. Miután elkészült, keressük meg számára a legmegfelelőbb helyet a kertben. A legjobb egy árnyékos sarok. Praktikus, ha egy kiásott gödörbe süllyesztjük, mert így kevesebb helyet foglal. Nagyobb kertekben pedig egy láda helyett inkább többrekeszes komposzttároló ajánlott, ahol a különböző érettségű halmokat kezelhetjük.

A láda legaljára mindig föld kerüljön, majd erre szórhatjuk a hulladékot körülbelül húsz centiméter vastagságban. Aztán újra föld következik, és így tovább. Ha új adagot teszünk a komposztba, rá egy hétre érdemes átforgatni és meglocsolni, Ügyelni kell rá, hogy a halom nedves maradjon, de ne öntözzük túl. Fontos tudni, hogy minden konyhai hulladék, ami nem zsíros, vagy nem húsféle, komposztálható. Például az őrölt kávé, a lehámozott héjak, a gyümölcscsutkák és a tojáshéj. A lenyírt fű is, a lehullott, de nem beteg levelek és a földből kihúzott gyomok, amelyek nem magzottak fel, szintén mehetnek a komposztba. Ahogy a fűrészpor, a szalma, valamint a kis ágak, gallyak is. A növények erősebb, nagyobb részeit érdemes felaprítani, mert így sokkal hamarabb bomlanak. Használt étolajat, romlott folyadékmaradékot, állati ürüléket ne tegyünk a komposztba. Nagyjából két hét alatt indul be a komposztálódás, de ahhoz, hogy alaposan összeérjen, minimum néhány hónapra van szükség. Léteznek már gyorsító készítmények, amelyek a végtermék minőségére is jó hatással vannak.

A komposztnak köszönhetően nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal szemben, ráadásul kevesebb szemetet termelünk, ezáltal védjük a környezetünket.