Térségi olimpiai rivális jelentkezett

Ami pár évvel ezelőtt még csak egy vitatott pártpolitikai kampányötlet volt, az már életközeli valóság: a Budapest Olimpiai Mozgalom (BOM) hosszabb ideje keményen lobbizik a 2020-as nyári játékok rendezési jogáért. Hogy mennyire nem felesleges ez a tevékenység, arra a legékesebb bizonyíték, hogy a cseh főváros, Prága is bejelentette, harcba száll e célból már a 2016-os olimpia lebonyolításáért. S ha az nem sikerülne (természetesen nem sikerülhet, hiszen a 2012-es londoni játékok után nem képzelhető el újabb európai helyszín...), akkor pedig jöhet 2020.

Nos, a magyarok mellett jelentkező újabb közép-európai helyszín esélye váratlan helyzetet teremtett. Hiszen az csak természetes, hogy egyszer ez a térség is előtérbe kerül.

És amelyik főváros ekkor győz, az mden valószínűség szerint az időközben megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt évtizedekre behozhatatlan előnybe kerül a térség többi fővárosával szemben.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Nos, a magyarok mellett jelentkező újabb közép-európai helyszín esélye váratlan helyzetet teremtett. Hiszen az csak természetes, hogy egyszer ez a térség is előtérbe kerül.

És amelyik főváros ekkor győz, az mden valószínűség szerint az időközben megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt évtizedekre behozhatatlan előnybe kerül a térség többi fővárosával szemben.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Nos, a magyarok mellett jelentkező újabb közép-európai helyszín esélye váratlan helyzetet teremtett. Hiszen az csak természetes, hogy egyszer ez a térség is előtérbe kerül.

És amelyik főváros ekkor győz, az mden valószínűség szerint az időközben megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt évtizedekre behozhatatlan előnybe kerül a térség többi fővárosával szemben.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

És amelyik főváros ekkor győz, az mden valószínűség szerint az időközben megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt évtizedekre behozhatatlan előnybe kerül a térség többi fővárosával szemben.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

És amelyik főváros ekkor győz, az mden valószínűség szerint az időközben megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt évtizedekre behozhatatlan előnybe kerül a térség többi fővárosával szemben.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Akkor lássuk, hogy mi szólhat az egyik, s mi a másik helyszín mellett.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Magyarországon a felmérések szerint a lakosság 78, Csehországban 60 százaléka támogatja pillanatnyilag a rendezés ügyét. Budapest nagyobb alapterületű és lélekszámú város, mint Prága, ezért bizonyosan alkalmasabb a játékok befogadására. Hazánk sokkal eredményesebb az ötkarikás mozgalom eddigi történetében 157 arannyal, 137 ezüsttel és 158 bronzzal, a csehek - szlovákokkal együtt számított - 56, 58 és 55 érmével szemben.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A magyarok eddig megpályáztak három labdarúgó Eb-t, több olimpiát, s az elmúlt tizenhét évben a kontinensen Budapesten rendezték a legtöbb világ- és Európa-bajnokságot. Csehország e té-ren még szinte teljesen kezdő.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amíg a cseheknél a konzervatívok szorgalmazzák a pályázatot, addig nálunk az összes politikai párt óvatosan ugyan, de pozitív hangot üt meg. A BOM révén Budapestnek jelentős támogatása van a vállalati szektor és a magántőke részéről, Prágában ezzel kapcsolatban még semmiféle megerősítést nem kapott az ügy.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Vannak természetesen ránk nézve negatívumok is. Csehországnak lényegesen jobb gazdasági mutatói vannak úgy a GDP (9804 kontra 8711 euró), mint a költségvetési hiány (-3,8 és -10,1 százalék), s a GDP-arányos külső adósságállomány (38,7 és 86,2 százalék) tekinte-

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

tében.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

Az sem mellékes sajnos, hogy amíg Prága esetében a nemzeti olimpiai bizottság támogatja a jelentkezést, addig idehaza a MOB vezetésének retorikája és tettei nem erről tanúskodnak...

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A lényeg azonban mindkét főváros esetében azonos, ha nem is mindenki számára tudatosodott még: amelyik város sikeresen kandidál ebből a térségből, az évtizedekre Közép-Európa meghatározó centruma lesz.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.

A következőkben tehát ekképpen kellene a rendezés ügyéhez hozzáállni. Hiszen az olimpia nem csupán egy sportesemény, hanem Budapest és ezen keresztül az ország fejlesztésének egy rendkívüli lehetősége is.