Előkerült a fizika Szent Grálja

Nem kérdés, a világ leginkább összetett gépét alkották meg a glóbusz 80 országából összesereglett tudósok a Genfi-tó mellett fekvő CERN-ben (Conseil Européen pour la Recherce Nucléaire  Részecskefizikai Kutatások Európai Szervezete). Ehhez megépítették a 100 méterrel a föld felszíne alatt húzódó, 27 kilométer kerületű alagútban fekvő nagy hadronütköztetőt (LHC - Large Hadron Collider). A világ legnagyobb és legösszetettebb tudományos eszközének feladata, hogy az ott lefolytatott óriási energiájú ütközésekben keletkezett részecskéket kutassa.

Hogy miért volt és van szükség a milliárdos kutatásokra?

- Az első kitűzött cél az eleddig csak elméleti síkon létező Higgs-bozon vagy Higgs-récsecske felfedezése volt. A tudósok szerint ugyanis az univerzumban mindenütt jelen lévő Higgs-részecskék láthatatlan energiamezőt teremtenek, amely a többi anyagi részecskének tömeget adva, lehetővé teszi, hogy azok nagyobb egységeket - molekulákat vagy éppen égitesteket - alkossanak. A bozon létezését egy Peter Higgs nevű skót fizikus jósolta meg 1960-ban. A most 83 éves tudós a helyszínen ünnepelt a kutatókkal. Kézzelfogható hétköznapi haszna ugyan nincs a felfedezésnek, ám a fizika Szent Gráljaként is emlegetett részecske egy standard modell legfontosabb hiányzó láncszeme volt egészen a mostani felfedezésig. Sokkal inkább a fizika elméleti továbbhaladásának területén lesz hatalmas jelentősége - mondja Szabad Ferenc, aki néhány évvel ezelőtt maga is járt a svájci-francia határon fekvő kutatóintézetben, így testközelből tapasztalhatta meg a kutatásokat.

A nyugdíjas fizikatanár a témához kapcsolódva nevetve megjegyzi, kevesen tudják, hogy a széles körben elterjedt isteni részecske elnevezés egy véletlen eredménye. Egy Ledermann nevű fizikus tudományos értekezésében nehezen kimutatható mivolta miatt istenverte részecskének nevezte, a kiadója nem volt hajlandó így megjelentetni az írást és a ma ismert isteni részecskére változtatta az elnevezést.

Persze nemcsak az isteni részecske körül forog minden, további izgalmas kísérletek is folynak a CERN égisze alatt. Az LHC másik nagy célja például az úgynevezett szuperszimmetrikus részecskék felfedezése. Ez azonban sokkal nehezebb lesz, mint a Higgs-bozoné, amely fontos mérföldkő ugyan, de a fizikusok legalább tudták, hogy hol és hogyan kell keresni. A szuperszimmetria (angol rövidítéssel SUSY) a modern fizika egyik legizgalmasabb elmélete, eszerint az ismert részecskéknek létezik egy-egy nagyobb tömegű szuperszimmetrikus párja (szuperpartnere), amelyek ismert párjuktól egyetlen kvantumfizikai jellemzőjükben, a spinjükben különböznek. Az ilyen részecskék utáni kutatás a rendszer kétéves felkészítését követően a tervek szerint 2015 és 2030 között zajlik majd az LHC-ben, a legnagyobb elérhető energiákon. Az adatok feldolgozásában kulcsszerep jut majd a Budapesten most épülő CERN-számítóközpontnak is.

Amikor Orbán Viktor belép a terembe...

Nehéz ugyan az átlagemberek nyelvén elmagyarázni a felfedezés részleteit, ám Szabad Ferenc kérésünkre mégis megpróbálta.

- Még 1993-ban William Waldegrave, tudományos kiadásokért felelős angol miniszter egy üveg pezsgőt ajánlott fel annak, aki érthetően elmagyarázza neki a Higgs-mechanizmust. Egy David J. Miller nevű londoni fizikus jelentkezett is a felhívásra. Magyarra "fordított" magyarázata szerint tételezzük fel, hogy egy teremben egyenletesen oszlanak el az egymással beszélgető politikusok. Amikor belép a miniszterelnök - jelen esetben ez ugye Orbán Viktor -, a vele jó kapcsolatban lévő politikusok hozzá fordulnak, a beszélgetések miatt azonban a miniszterelnök mozgása lelassul.   mechanizmus valahogy úgy magyarázható, hogy ez a Higgs-kölcsönhatás kitölti az egész teret, s az ebbe a térbe bekerülő anyagoknak ez a tér kölcsönzi a tömegét.