Képeslapok Oroszországból

2023.04.08. 08:00

Moszkván innen, Szentpéterváron túl

A Pannon Egyetem Központi kollégiumában ezúttal orosz nyelvű mondatok kísérték a baráti kézfogásokat, ölelkezéseket. A Túrajó és az egyetem közös szervezésében zajló Világjárók klubja rendezvényein, ha külföldi helyszínekről van szó, mindig megjelennek a kétnyelvű baráti társaságok hazai tagjai is, amitől a külső érdeklődő számára is sokkal bensőségesebbé válnak a találkozók. 

Őrsi Ágnes

Fotó: Zsofia Szijarto

Önmagában is jó döntés volt beütemezni az oroszországi képeslapokat, mert miközben háborús tudósítások uralják a médiát, sem szabad elfeledkezni a népről és a gazdag, szép országról, ahol akkora szeretettel fogadják még a váratlan vendéget is. Ami azt illeti, alkalmi előadónk egyáltalán nem váratlan vendég a világ legnagyobb országának egyetlen szögletében sem. Azért nem, mert évek munkája, saját élete és a gondos előkészítés alapozza meg a biztosan kialakuló tartós ismeretséget, barátságot.  

Szijártó Zsófia Fotó: Őrsi Ágnes  

Szijártó Zsófia szakavatott utazó. Hat évet élt, tanult és dolgozott Oroszországban, sőt férje révén, mint mondta, haláláig oda is kötődik. Hat éve vezet sikeres utazó blogot, munkássága politikamentes. Ahogy bevezetőjében emlékeztetett rá, a hatalmas ország megismeréséhez egy egész élet is kevés lenne. Az összehasonlítás számokban: területe a mi hazánkénál 184-szer nagyobb, tizenegy időzóna érinti, 83 úgynevezett szubjektumból áll. Ezek közül Zsófi előadásában hét megyét, egy térséget, három köztársaságot mutatott be kirándulásaik nyomán a közönségnek.  

Az első képeslap Kalinyingrádból való. Enklávéról van szó, a korábbi nevén Königsbergként is ismert város Lengyelország és Litvánia közé ékelődik, nincs kapcsolata az anyaországgal. Érdekes helyzet volt, amikor 2018-ban, a futball vb idején itt is voltak meccsek. A város Oroszországnak nem csak a legnyugatibb része, de az öt legvonzóbb területéhez is tartozik, poroszos stílusjegyekkel, hagymakupolával, halászfaluval. A kalinyingrádi régió a Balti – tenger partján található, itt fordul elő tömegesen a Baltikum aranya, a borostyán, no és itt látható Európa legnagyobb homokdűnéje. 

A következő fotó a legkeletibb ponton, a Bajkál-tó partján készült. Ez a hatalmas víz a világon a legnagyobb, a legmélyebb és a legtisztább jelzőkkel illethető. Felszíne megegyezik Belgium területével, kerülete pedig Budapest – Szentpétervár légvonalban mért távolságával egyenlő.  

Az egész élménybeszámoló ilyen gondosan előkészített; látunk fotókat a szóban forgó területről, nevezetességeiről, Zsófi adatokkal teszi kézzelfoghatóvá a hasonlóságokat és különbözőségeket, meg kapunk olyan személyes benyomásokat, amiktől úgy érezzük, ha útra kelnénk, részünk lehetne benne. Pontos útmutatást kapunk, hogyan érdemes a Távol-Keletre utazni, hogy megismerhessük Szibéria Párizsát, Irkutszkot, hogy hogyan néz ki a burjátok szent helye, hogy milyen a téli csodavilág, az Északi sarkkör legnagyobb városa, Murmanszk, vagy hogyan találták meg a 86 éves Szeretet anyót (Baba Ljuba), aki remeteként él a Bajkál – tó partján és ma is korcsolyával közlekedik a jégen.  

Fotós: Zsofia Szijarto

  

Láttunk fotót a Hősi munkásvárosról, Szaratovról, az orosz-kazah határvárosról, Eltonról a híres sósivatagáról, vagy északabbról, Teriberkáról, a jégbe zárt halászfaluról. Ez már a számik földje, ahol tapasztalható a „hallható fény”, az aurora borealisz, amiről úgy tartják, a hanghatás egyfajta sarki pszichózis miatt észlelhető.  

Délről is érkezett fotó; a hatalmas sziklakert, Szocsi Európa leghosszabb városa – fölötte a 150 kilométer hosszú Kaukázussal. Arra emlékszünk, hogy rendeztek itt téli olimpiát, azóta azt is tudni lehet, hogy ez volt eddig minden idők legdrágább és legmelegebb téli olimpiája. Hallottunk Oroszország legfiatalabb, legmodernebb városáról, Innopoliszról, ahol csak IT szakemberek élhetnek, a számítógépes szakmának köszönhetően sokak számára elképzelhetetlen technikai kiszolgálással. – Túl új, túl steril város, nincs lelke – halottuk Zsófi véleményét. 

Fotós: Zsofia Szijarto

A találkozó többször adott megható perceket. Ilyen volt, amikor a fiatal vendég arról beszélt, hogy a Don-kanyarba virágot vittek a magyar hősök emlékéhez, onnan pedig faleveleket hoztak a magyar családoknak, akiknek ez lett az egyetlen emlékük az ott elesett testvérek, férjek, apák után.  

Szentpétervárral búcsúzott a szép este, a nyári fehér éjszakákkal, a sétával a Finn-öböl partján, a gyönyörű temetőkkel, meg az ugyilniji bolhapiaccal. Zsófi pedig férjével tovább indul; másfél-két évet terveznek tölteni Sri Lankán, ahol többek között egy hónapig angol nyelvet, számítógépes ismereteket fognak tanítani gyerekeknek. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!