A Jupiter-oltárkőtől a gyógyító legendáig

A leglátogatottabb magyar gyógyhelyről eddig is ismert volt, hogy ókori előzményekkel rendelkezik. A tóban római pénzérméket találtak a búvárok, egy 2–3. századi Jupiter-oltárkő, a régészek által feltárt villák romjai, és a közelben húzódó, Itáliából Aquincumba vezető út is a császárkori Pannónia fennmaradt emlékeit őrzi.

A városban nemcsak számon tartják a római kori régészeti értékeit, de alkotó módon beillesztik azokat Hévíz jelenébe. Ilyen az Attila utca végén, az egregyi városrészben található romkert a Villa Rusticával, amely a muzeális jellegén túl aktív közösségi tér és idegenforgalmi látványosság.

A feltárt villagazdaság romjait szépen gondozott, mediterrán park övezi, a római kori díszkertek hangulatát és kertművészeti kultúráját felidézve. A mindig nyitott romkert igazán látogatóbarátnak mondható, mivel a nap 24 órájában felkereshető. Funkcióit tekintve emlékpark, szoborpark, pihenőpark, játszótér, kulturális rendezvények helyszíne, valamint helyi ételek és borok bemutatóját is tartják itt.

Sétánkat a régészeti parkban a helyiek által Fradi-templomnak is nevezett Jézus-Szíve-templomtól kezdjük – az alternatív elnevezés onnan ered, hogy felépítését az FTC támogatta, ezért zöld-fehér a templom festése. A parkba érve első látványosság az Őzes-ivókút. A különlegessége, hogy annak az egyedi leletnek számító őzikére hasonlító kis figuráról mintázták, amelyet a régészeti feltáráskor e területen találtak. Az eredeti, jóval kisebb szobor a romkert múzeumában látható.

Az átriumos belső udvarok hatását keltő, futónövényekkel befuttatott pergolasorok között haladva a régészeti park középpontjában egy olyan műalkotást találunk, amely a gyógytó legendás eredetéhez kapcsolódik. A bronzszobor a gyermek Flaviust – a későbbi Flavius Theodosius római császárt – és dajkáját ábrázolja, azt a legendát keltve életre, mely szerint az egységes Római Birodalom utolsó császárát gyermekbénulásából a Hévíz-forrás vize gyógyította ki.

A római villák, lakóházak világát szinte megeleveníti egy újabb szoboregyüttes. A Ház- őrző című műalkotás – Orr Lajos szobrászművész munkája – egy mészkőből készült, félig nyitott ajtajú épületbejáratot és az ajtónyílásban ülő hatalmas termetű fekete, dán dog karakterű kutyát ábrázol, jól érvényesülő kontraszthatással. A jelképes házvédő (pompeji mozaikokon is látható hasonló) őrzési zónáján átjutva érkezünk a Villa Rustica konzervált romjaihoz. A jelentős nagyságú épület leírásában kiemelt helyet kap a római kori fürdőkultúra: udvarában fürdőházzal rendelkezett, egy meleg (caldarium) és egy langyos vizes medencével (tepidarium), valamint egy kisebb, hideg vizes medencéje (frigidarium) is volt. A terrazzopadlós medencék vizét alulról meleg levegővel fűtötték fel. A föld alatt rejlő kőfalak már a múlt század 30-as éveitől ismertek voltak az archeológusok előtt, de feltárásukra csak 14 éve került sor.

A romterület igazi, a kor követelményeinek megfelelő bemutatására viszont csak 2015-től nyílott lehetőség, amikorra megépült a hozzá csatlakozó múzeum és a mediterrán jellegű régészeti park, s jelentős, részben pályázati támogatással – 560 millió forint, amit több mint 200 milliós saját forrással egészített ki Hévíz városa – megvalósult az egregyi Korok és Borok Tematikus Sétaút – ennek a szerves részét képezi a római kori romkert.