Fiatalok és idősek is megtalálják a maguk programját a somogyi megyeszékhelyen

Itt született Rippl-Rónai József festőművész, grafikus, Nagy Imre, a vértanú miniszterelnök, Király Béla vezérezredes, Kaposi Mór, akiről elnevezték az általa felfedezett bőrbetegséget, vagy Pogány Judit Kossuth-díjas színművész, Molnár Csilla Andrea, az ötven év kihagyás után rendezett hazai szépségverseny győztese, és Csokonai Dorottyája. Lehetne még folytatni a város híres szülöttei, lakosai, a hozzá fűződő alkotások sorát, de akkor nem marad hely az épületekre, a virágokra, a szökőkutakra és a most itt élőkre, akik úgy érzik, kicsit övék is Cipő dala a Republic együttestől, hiszen a 67-es út vezet Kaposvárra.

– Nem vagyunk hosszú történelmi múltú nagyváros – vallja ismerősöm, aki bár nem itt született, azt mondja, ide gyökerezett. Akkor nekem is vannak esélyeim; lássuk a medvét! A somogyi megyeszékhely első látásra is barátságos: nemcsak a levegője, a város is nagyon tiszta, mindenütt virág, a belváros felé haladva feltűnően sok a szobor és a szökőkút.

Ami meglepő: egyforma buszok fuvarozzák a helyi utasokat. Két éve cserélték le a teljes buszparkot földgázüzemű, biztonságosabb, új vonalvezetésű járművekre, miután a lakosság megszavazta a bordó színt. Ráadásul mindegyiken a város egy-egy híres szülöttének képe látható.

Ahova érkeztünk, mintegy ezeréves, óriási mezőgazdasági terület központja. Sokáig nem is Kaposvár volt a megyeszékhely, az 1700-as évek elején Tapsony és Marcali lélekszáma is nagyobb volt.

Nagy szerepe volt a középkorban Somogyvárnak; a mai településen vagy annak közvetlen közelében volt Koppány vezér tábora, majd kulturális központ lett az apátság, amelyet Szent László alapított francia bencés szerzetesekkel. Egyes szakértők szerint ott és ők vetették papírra a Halotti beszédet. Amikor meghalt, a királyt Somogyváron temették el, a Kupavárhegyre, később onnan került Nagyváradra.

Két részre választva azt, a Kapos-patak nyugat–kelet irányban szeli át a települést; északra, Külső-Somogyban a hatalmas, széles földhátakat völgyek, patakok metszik, délről meredeken emelkedik a település fölé a Zselic, ami Szigetvárig nyúlik. Mint Róma, hét dombra tagozódik a Zselic. Ezeket itt hegynek nevezik, ezért Róma-hegy az a hely, ahol ma a Rippl-Rónai Emlékház található. Itt töltötte a nyarat a művész, amikor Párizsból hazaköltözött.

Kaposvár belvárosa a 19–20. század fordulóján alakult ki, legrégebbi épülete az 1700-as évekből származik, a későbbiek eklektikus és szecessziós stílusúak. Ápolt külsejükkel mindegyik vonzó látványt nyújt, utcánként más-más fasor díszíti őket. Neves szobrászművészek emlékműveivel, szobraival találkozhatunk.

A Noszlopy utcán haladunk a főtér felé; kiülők, kulturált szórakozóhelyek marasztalják a látogatót, meg a Szivárvány Kultúrpalota, ami kiállítások, koncertek, városi ünnepségek színhelye. Az egyiptomi motívumokkal díszített épületben szokták tartani a fúvószenekari találkozót.