Irodalmi emlékhelyek

A simogató tavaszi napfény (mint a hely szellemének könnyed érintése) talán a legalkalmasabb útitárs a Vas megyei irodalmi emlékhelyek útvonal bejárásához. A Bokányi Péter irodalomtörténész által szerkesztett térkép szerint Szombathely, Répcelak, Uraiújfalu, Ostffyasszonyfa, Kemenessömjén, Csönge, Celldömölk, Nemeskeresztúr, Duka, Egyházashetye – plusz Iszkáz (Nagy László miatt) tartozik ehhez a körhöz. Szombathely például sok más mellett Weöres Sándor okán, aki itt töltötte diákéveit, és szoros kapcsolatot tartott fönn tanárával, a néprajztudós Pável Ágostonnal. A Pefőfi utcai Pável- ház falán emléktábla ad hírt a hajdani „kosztos diákról”, a megyei művelődési központ szomszédságában Veres Gábor Weöres Sándorszobra zarándokhellyé vált. Nem hagyhatjuk ki a Weöres Sándor Színházat, amely mindennapi létezésével válik méltóvá a költő nevének viselésére. A Fő téren muszáj legalább odabiccenteni a Blum-ház falából mintha éppen kilépő, pont száz éve született Mr. Joyce-nak, aki egyszerűen beemelte a várost a világirodalomba: az Ulysses című Joyceregény egyik főhőse a szombathelyi származású Virág Lipót. Íme, a fikció és a valóság találkozása egy óriásregény lapjain; amelynek ráadásul most készült el a vadonatúj magyar fordítása. (Korábban Szentkuthy Miklós változatát olvashattuk – vagy ha nem, hát hallottunk róla.) Csönge szintén Weöres Sándoré, gyermekkorának színhelye, ebben a kicsi faluban őrzik a Weöres-hagyatékot is: a Weöres Sándor– Károlyi Amy Emlékház a legkorszerűbb szempontok szerint berendezett múzeum.

És így tovább. Ha Celldömölk, akkor Kresznerics Ferenc, a polihisztor nyelvész; és föltétlenül Németh Andor, a tehetséges író, költő, kritikus. Ha Egyházashetye, akkor Berzsenyi Dániel, a falu központjában az emlékházzal. A latinos műveltségű Dani uraság szelleme látszólag ma már messze jár, pedig nem: több jeles kortárs költő megírta a maga Berzsenyi-parafrázisát. Ha Duka, akkor Berzsenyi költőszerelme és sógornője, Dukai Takách Judit. (A Dukai Takách- kúria most magántulajdon.) Ha Nemeskeresztúr, akkor Bertha Bulcsú. Ha Répcelak, akkor Tatay Sándor (meg a Puskák és galambok). Ha Ostffyasszonyfa, akkor Petőfi Sándor: 1839 nyarán három hónapot töltött itt a költő. A látogatás emlékét ma Petőfi-emlékszoba, Petőfi-szobor és tábla őrzi.

És ha Kőszeg, akkor Ottlik Géza – és persze Agota Kristof. Mindkettejük életébenéletművében fontos szerepet játszik Kőszeg. Az Iskola a határon című regény a mottóját is Kőszegtől kapta: a belvárosi Sgraffitós ház különlegesen szép homlokzatán ma is olvasható Szent Pál-idézetet az író katonai alreálos kisdiák korában betűzte ki először. Mindehhez 2012 – Ottlik-centenárium: májusban lesz Ottlik Géza századik születésnapja.