Kincses és szép is Kolozsvár, Erdély történelmi központja

Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének ismert betétdala a Szép város Kolozsvár. A dallamok megszületése óta sok víz folyt le a dalban is megénekelt Szamoson, de még több azóta, hogy a kincses város falai közt megszületett Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án. A róla szóló legendák, népmesék alapján ma is legnépszerűbb koronás fő születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából 2018-at Mátyás-emlékévként ünnepeljük az országban, s szülőhelyén is méltóképpen megemlékeztek róla február 23-24-én.

Bár a trianoni „békeparancs” következtében elveszítettük Erdélyt, s benne Kolozsvárt is, emlékhelyeit felkeresve mégis otthon érezhetjük magunkat. Különösen vonatkozik ez Mátyásnak az óvárban található szülőházára. Az egykor Méhffi Jakab szőlősgazda tulajdonában levő gótikus stílusú épület lakója volt átmenetileg Szilágyi Erzsébet – a vajdahunyadi vár átépítése miatt -, amikor 1443-ban megszületett másodszülött fia, Mátyás. Az épület és tulajdonosai ezért királyi kiváltságokat élveztek, majd elveszítve ezt, a későbbi évszázadokban a ház már-már düledezni kezdett. Ferenc József volt, aki 1887-es kolozsvári látogatása után adományt tett az épület helyreállítására, homlokzati falán bronzból készült emléktábla elhelyezésére Mátyás portréjával és címerével. Eredeti jellegének visszanyerését az építmény Kós Károlynak, a híres erdélyi építésznek, írónak köszönheti, az ő tervei alapján restaurálták 1940-ben.

A legtöbb, Kolozsvárra látogató magyar turista főként azt sajnálja, hogy az épület belülről nem látogatható, mivel benne kapott helyet a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem. Helyette talán egy emlékmúzeum is működhetne benne. Múzeum helyett a nagy király emlékét őrző szobra áll a város főterén a Szent Mihály-templom előtt. A Fadrusz János által alkotott, lenyűgöző szoborcsoportból kimagasodik Mátyás lovas szobra, amely az erőt és büszkeséget sugalló uralkodót jeleníti meg fején aranyozott babérkoszorúval. Az 1902-ben felavatott szobor nem véletlenül vált fennállása során többször is a nemzeti gyűlöletkeltés eszközévé Romániában. De ugyanígy lehet a közeledés jelképe is, mivel restaurálására és újbóli felállítására közös akaratból került sor Magyarország anyagi támogatásával 2011-ben.

A Hunyadi családhoz, illetve Mátyás királyhoz kötődő erdélyi emlékhely még a Kolozsvártól kétórányi utazásra emelkedő vajdahunyadi vár. Az igazi lovagvár hangulatát keltő erődítésben a Szilágyi Erzsébet építtette reneszánsz stílusú loggiát Mátyásról nevezték el. Vajdahunyadon idén többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek majd Mátyás király emléke előtt.

A VÁROSRÓL

A 179,5 négyzetkilométer területű város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 kilométerre délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el.

A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van.

Délkeleti irányban a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak.