Különleges élményt nyújt a békésszentandrási duzzasztómű és vízlépcső

Különleges élményt nyújt a békésszentandrási duzzasztómű és vízlépcső megtekintése, melyet egy szarvasi kirándulás kapcsán érdemes betervezni. 1936–42 között a tiszai torkolattól 47 kilométerre építették, a költsége hatmillió-háromszázhúszezer pengő volt. 72 150 tonna anyagot építettek bele, 720 ezer köbméter földet mozgattak meg. A tervezést 1934-ben Kállay Miklós földművelésügyi miniszter rendelte el. A terveket Lampl Hugó műszaki vezetése mellett Freytag Ferenc, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal mérnöke, a statikai terveket Mosonyi Emil mérnök készítette.

A létesítményt Horthy Miklós kormányzó helyezte üzembe 1942. október 15-én, Kállay Miklós miniszterelnökkel és más kormánytagokkal. Csongrádtól az utat a Megyer nevű motoros hajón tették meg, mely 15 óra 30 perckor futott be, amit követően a kormányzó a középső mederpilléren elhelyezett gép- házban gombnyomásra le- eresztette a felső elzáró táblát. Ezzel a jelképes mozdulattal megszületett az Alföld mesterséges vízesése. A Körös újabb 110 kilométeres hosszúságban hajózhatóvá vált, és a folyó völgyében 20 ezer katasztrális holdat lehetett egyidejűleg öntözni. Egyike volt azon kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, amelyek a két világháború között zajlottak Magyarországon.

Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés elindítása, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst. A vízlépcső azt a szerepet tölti be a térség életében, amit megálmodói szántak neki, a Körös-vidék vízgazdálkodási kulcslétesítménye volt az elmúlt évtizedekben, és az napjainkban is. A vízhiányos térségbe átvezetett Tisza-víz szétosztásában, a vízigények kielégítésében, az öntözési és hajózási lehetőségek megteremtésében egyaránt alapvető fontosságú. A létesítményegyüttesben az alföldi vízgazdálkodás valamennyi eleme megtalálható, duzzasztómű, kis vízerőmű, korszerű hallépcső és szivattyútelep.

A duzzasztómű nem csupán vízügyi építmény, hanem turisztikai látványosság is. Már messziről, a gáton haladva, megpillantva, lenyűgöző a hatalmas építmény látványa. 2015-ben a duzzasztó mellé 301 méter hosszú, huszonkét medencéből álló hallépcső épült, melynek elemeit úgy tervezték meg, hogy a halak és más vízi élőlények megfelelő komfortérzettel használják. A halcsatornában eddig 15 halfajt sikerült beazonosítani, köztük olyan fajokat is, amelyek kizárólag a Hármas-Körös alvízi szakaszán fordultak csak elő, mint a domolykó, bagolykeszeg, márna, széles durbincs, selymes durbincs.

A duzzasztó környéke horgászparadicsom. A Hármas-Körös nagyvízi medre rendkívül értékes, természetes állapotú vizes élőhely, mely a Natura 2000 hálózatba tartozik, a Körös–Maros Nemzeti Park részeként országosan védett természeti terület. A létesítmény egész évben fogad látogatókat.