Több mint három év alatt újult meg a Szépművészeti Múzeum

A budapesti Hősök terén magasodó épület kívülről is impozáns látvány, belülről pedig megannyi csodát rejt. Újabban a művészetek és a modern technika csodáit.

Már a belépés is meglepetés: ultramodern, letisztult stílus uralja az úgynevezett mélyföldszinti, tágasra bővített fogadóteret, ahol a korábbi sorban állás helyett a látogatók kényelmesen és gyorsan letehetnek kabátot, táskát, és időveszteség nélkül belemerülhetnek a fantasztikus látnivalók élményébe. Itt kapott helyet egy elegáns kávézó, illetve étterem is.

Kalauzunk, Lévay Zoltán, a múzeum kommunikációs vezetője részletes és pontos tájékoztatása szerint a múzeumot a Liget Budapest Projekt keretében műszakilag, technikailag és szolgáltatásaiban is XXI. századivá alakították. Ez az első pillanatban feltűnik, hiszen liftek könnyítik meg az eljutást az emeleti kiállítótermekbe, minden akadálymentesített, de hogy ne csak a látogatók kényelméről beszéljünk: a műtárgyak is kellő védelmet kaptak, korszerű fűtés- és hűtéstechnika biztosítja a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat. Arról nem beszélve, hogy a kiállítótér is bővült, mint Lévay Zoltántól megtudtuk, összesen csaknem kétezer négyzetméternyi korábbi kiállítótér kapta vagy kapja vissza eredeti funkcióját. És ami nagyon fontos egy múzeumban, korszerű raktárakat is létesítettek, a műtárgyaknak ezáltal mintegy fél­ezer négyzetméterrel több hely jut majd. Az átfogó felújítás 14 ezer négyzetmétert, a múzeum alapterületének eddig mintegy negyven százalékát érintette – mondta el a kommunikációs vezető.

Az első szakasz munkálatai­nak középpontjában a múzeum legendás Román Csarnoka állt, amely hetven éve zárva volt a látogatók előtt. Pedig talán ez volt az egykori Szépművészeti Múzeum egyik legszebb és legizgalmasabb terme. Jó tudni, hogy a múzeum földszinti csarnokait egy-egy művészettörténeti korszaknak szentelték, és az adott korszakból származó szobrok másolatával díszítették. A háborúban a Román Csarnok – nyilván a középkori román stílus reprezentánsa – komolyan megsérült, a felújításig raktárként funkcionált.

A Régi Képtár festményei­nek egy része mellett itt tárolták a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat is. Az önmagában is építészeti értéket képviselő, 900 négyzetméter alapterületű csarnok helyreállításán hetven régész – szinte az ország összes régésze – dolgozott hónapokon át, hogy a romos falak, elpusztult díszek, falfestések eredeti szépségét visszaállítsa, és a képeken, oszlopokon újra megelevenedjenek a magyar szentek, uralkodók és szimbólumok. A díszítéshez 100 különböző színt és 5 és fél kiló aranyat használtak fel. Az eredmény lélegzetelállító! Elmesélni lehetetlen, látni kell!