2016.10.06. 06:35
125 éve őrzi a határt az elfeledett kádártai kereszt
Veszprémből Kádárta felé haladva az autóút mentén a település déli bekötőútja mellett a mai major felé vezető egykori kocsiút mentén, a Víztorony szomszédságában egy domb tetején álló keresztről nem igazán sok ionformációt tudhat a mai utókor. A városrészben élők is csak találgatás útján, szájról szájra egyes településről szóló legendák alapján sejthetik üzenetét. Első látásra teljes korpusz látszik, valójában az idők folyamán többszörösen megsérült, renoválási kísérletek nyomait őrzi. Táblája, felirata is lehetett, amit a történelmi idők során ismeretlen körülmények miatt eltávolítottak.
Kádárta a veszprémi káptalan leányegyházaként szerepel a történelem során. A rómaiak idejében itt már erőd állt, temetőjében római kori sírköveket találtak. Első krónikákban Kadartha néven említik, évszázadokon keresztül a veszprémi káptalan birtoka Jutas puszta mellett. Jobbágyai 1488-ban 17 ft adót fizettek. 1535-ben a Dévai Bíró Mátyás református egyházának a papja. A török hódoltság idején 1549-ben elpusztul, de 1643-ban már újra szerepel az összeírásokban. 1630-ban a káptalan és a püspökség sokadik birtokpereinek következtében a káptalan nyeri vissza a birtokait. 1696-ban már Kis Péter a bíró és 12 jobbágycsalád él a területen. A mai református temploma a török alatt lerombolt régi katolikus templom köveiből épült fel, a bejáratának az oszlopai is abból az időből valók.
125 éve a kádártai faluszélen a víztároló mellett egy domb tetején őrzi a kereszt a veszprémi kanonok jótékony tevékenységeit.
(fotó: Jákói Bernadett)
1800-tól már csak a káptalan jobbágyai maradnak katolikusok, a lakosság többsége református felekezetűvé válik. Veszprém városa mellett, néhány kilométerre fekvő település önálló, majd 1982 óta közigazgatásilag Veszprémhez tartozik. Bél Mátyás a XVIII.sz. második felének jeles utileírója Veszprém vármegye leírása című művében kifejti, hogy Kádárta a Veszprémből vezető út mentén fekszik nyugatra Hajmáskértől és Sólytól. Földje elég dombos, és bizonyos részeken bozótos, de az egész talaja kövecses és köves. Nehezen művelhető, kevés rét található a Séd-patak körül, amely a területét Rátóttól elválasztja. Maga a falu egy domb homorú lejtőjén foglal helyet. Lakosai magyarok, reformátusok, szabad vallásgyakorlattal rendelkeznek. A település és területe a tisztelendő veszprémi káptalané.- írta a XVIII. sz. második felében kiadott leírásában.
A ma is látható keresztet a korabeli Győri út mellé állították fel 1891-ben, akkor jelentős kereskedelmi forgalmat lebonyolító szekérút mellett a mai majorság közelében. A helyiek elmondása szerint az ott élő katolikusok állíthatták, egyes verzió szerint határjelként a református lakóközösség területének elválasztása céljából. „Eredetileg lehetett tábla rajta, ha volt, azt a későbbi időszakban leszedték, eltávolították. Felállítása ismeretlen eredetű, az 1930-as évek elején harangláb is állt a kereszt mellett a magaslaton”- hangzott el egy idős helyi lakos visszaemlékezésében.
A veszprémi Érseki Levéltár őrzi azt az alapító oklevelet, amelyet maga Pribék István nagyprépost kérésére Hornig Károly püspök hagyott jóvá a kereszt felállításával kapcsolatosan.
„ Mi, veszprémi káptalan ezennel adjuk tudatára mindenkinek, akiket az ügy a jelenben illet, vagy a jövőben illethet, hogy méltóságos vizeki Tallián Lázár választott phárosi püspök, jászti apát és székesegyházi olvasókanonok úr, Isten nagyobb dicsőségére több nagylelkű alapítványai között , a Kádártán 1891.éveben saját költségén felállíttatott díszes kőkereszt örök alapítványával a mai napon a kezünkre 50 Ft-t, azaz ötven forintot tett be, amelyet ’Tallián Lázár kádártai kőkereszt alapra’ néven ezennel kezelésünk alá vettünk, alapítványi könyvünkbe bevezettük. A rendeltetésére örökre megőrizni fogunk, miről örök emlékezet okaiért jelen alapító levelünket rendes pecsétünkkel megerősítve három példányban kiadtuk s aláírtuk.”
Vizeki Tallián Lázár arcképét dr. Hoss József apátkanonok festtette meg a kaposvári plébániahivatal számára . A festmény jelenleg a kaposvári Nagyboldogasszony Plébánia lépcsőházában, valamint a veszprémi Érseki Hivatal fogadóterében is látható.(fotó: Jákói Bernadett)
Vizeki Tallián Lázár 205 éve, 1811. május 5.-én született a Somogy megyei Bolháson, Tallián József és Strobl Karola nemesi szülőktől. A gimnázium első osztályát Szombathelyen járta, 1820-21-ben, 1829-ben vették fel a veszprémi Szemináriumba. Szerpap korában, karpap Veszprémben. 1834. május 4.-én szentelték pappá, 1838-tól Somogy megye táblabírája. 1844-től plébános Kaposvárott, 1854-től a kaposvári gimnázium püspöki biztosa. Veszprémi kanonok 1859-től. Ranolder János püspök halála után, 1875-től a püspöki javak káptalani gondnoka. 1883-től őrkanonok, majd két év múlva phárosi választott püspök. 1886-88 között éneklő-, majd olvasókanonok.
Tallián Lázár sírja Fotó: Jákói Bernadett
Adakozásáról ismert Tallián Lázár 1890. évi végrendeletében a szegényeknek, a Domonkos Papi Nyugdíjegyletnek, a Szemináriumnak, az Aggpapok Házának, a Dávid Árvaháznak és egyéb ájtatos célokra, valamint Huber Károly nyugalmazott kántortanítónak összesen 11 600 Ft-ot adományozott. 120 éve, 1896-ban hunyt el, sírja a veszprémi alsóvárosi temetőben található. Könyveit a Szeminárium örökölte. Olaj vászon arcképét később utóda, dr. Hoss József apátkanonok festette meg a kaposvári plébániahivatal részére.
A kereszt napjainkban azon a helyen, ahol 125 éve határjelként is állították, várja a mai, korunk újraadakozóit, hogy méltó körülmények között hirdethesse tovább a XXI.századi utódoknak az egykori veszprémi kanonok, egyházi méltóság jótékonyságaiért kifejtett nagyvonalú tevékenységét.
