Veszprém

2014.05.29. 15:16

Szex és szocializmus - Ó, azok az NDK-s turistalányok!

A prostituáltak egy része jelentéseket írt a rendőrségnek, a szexuális érintkezésről pedig sokáig csak virágnyelven fogalmaztak a lapok a szocializmusban. A korszak közbeszédében megjelenő szexualitást és testiséget vizsgáló tanulmánykötetet mutattak be a Művészetek Házában.

Marton Attila

A Szex és szocializmus című kötet szerzői, Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmtörténész azt vizsgálták, hogyan jelent meg a Kádár-kor nyilvánosságában a testiség, a párkapcsolatok és a szexualitás. A könyvbemutató házigazdái Fenyvesi Ottó, a Vár Ucca Műhely folyóirat főszerkesztője és Kilián László  szerkesztő voltak.

A kötet megírásához az Ifjúsági Magazin 1965 és 1989 között megjelent mintegy 300 lapszámát, valamint korabeli filmeket is alapul vett a szerzőpáros. A havilap komoly véleményformáló erővel bírt, hiszen 300 ezres példányszámban jelent meg a korszakban. Az újság a szexuális felvilágosítás című rovatával azt a feladatot tűzte ki, hogy olyan információkat adjon a fiataloknak, amelyeket esetleg a családban és az iskolában nem kaptak meg.

Murai azt gondolta a kutatás előtt, hogy kevés érdekességet találnak majd, de tévedtek: a lap generálta a témákat és a vitákat – utóbbiak végén a szerkesztő persze levonta a tanulságot –, és számos olyan kérdést felszínre hozott, amely a mából visszatekintve akár meglepő is lehet. Az egyik 1982-es magazin hátoldalán például a dél-egyházi nudista strandon készült fotó jelent meg – miközben a címlapon Lenin és Marx portréja is szerepelt. A visszafogottság inkább a megszólalási módot jellemezte, a szerkesztők a hatvanas években még sokszor virágnyelven fogalmaztak.

A rendszer azt a képet próbálta mutatni, hogy nincsenek tabuk. A kötet szerzői: Tóth Eszter Zsófia és Murai András  (Fotó: Nagy Lajos)

A hetvenes évektől ez megváltozott, szexológusok és pszichológusok – például Buda Béla és Ranschburg Jenő – már a dolgokat nevén nevezve írtak az Ifjúsági Magazinba. Igaz, elsősorban a nemi betegségekre és eltévelyedésekre koncentráltak, holott a korabeli rendőrségi jelentésekből kiderül, hogy a hetvenes évekre csökkent a szifiliszesek száma, mondta Tóth Eszter Zsófia.

A szexualitás normaként jelenik meg ezekben az évtizedekben, vagyis arra fokuszálnak, hogy mit szabad és mit nem, magyarázta Murai András. A rendszer azt a képet próbálta mutatni, hogy nincsenek tabuk, ezt bizonyítja, hogy a hetvenes évek végén megjelenhetett a Nyitott házasságok című könyv, igaz, ezzel párhuzamosan kiadták a Boldog házasságok titkai című munkát is, amely a hagyományos családmodellt népszerűsítette.

Nem minden témáról írtak azonban a korabeli lapok, például a prostitúció, ha nagy ritkán előfordult, nem társadalmi problémaként jelent meg, hanem a valóságot elferdítve úgy definiálták a prostituáltakat, mint azokat a nőket, akik luxuskörülményekre vágynak. A prostitúcióért börtönbüntetést lehetett kapni, ezt azonban el lehetett kerülni azzal, ha valaki jelentéseket írt a rendőrségnek.

A nyolcvanas évek változást hoztak a testiség ábrázolásában, a kártyanaptárakon és a reklámkiadványokban egyre gyakrabban szerepeltek nők, és megrendezték az első szépségversenyt is: ez az egyik első alkalom, amikor a női test a gyönyörködtetésre szolgált. A változás a játékfilmekben is tetten érhető: a hetvenes évek végétől sokkal merészebben ábrázolják a szexualitást, a meztelenség és a szeretkezés a korábbiaknál nyíltabban megjelenik például Gothár Péter és Szomjas György alkotásaiban, és ezekben az években készül Makk Károly Egymásra nézve című alkotása, az egyetlen film a Kádár-rendszerben, amely egy leszbikus kapcsolatot helyez a történet középpontjába. A női homoszexualitás az állam számára is elfogadottabb volt, ugyanis a férfiak közötti homoszexuális kapcsolattal szemben ez nem számított büntetőjogi kategóriának.

A könyv egyik fejezete az NDK-s turisták Balaton-parti nyaralásairól szól. Tóth Eszter Zsófia elmondta, míg a hetvenes években százezres nagyságrendben, a nyolcvanas években már évente 1,5 millióan látogattak a Balatonhoz Kelet-Németországból. A beszélgetés itt megélénkült, több hozzászóló is személyes élményeit idézte fel, amely szerint a magyar fiúk és férfiak népszerűek voltak a kelet-német lányok között.

A rendszerváltás előtti korszakot a fokozatos fellazulás jellemezte ezen a téren is, a nyolcvanas években már félmeztelen vagy hátulról mutatott meztelen emberek jelentek meg a lapokban, és a szexuális forradalom hatása is mindinkább érződött, kezdtek elterjedni a fogamzásgátlók, és a Kádár-rendszer utolsó évtizedében megnyitotta kapuit a délegyházi nudista-strand is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!