Páratlan adottságú terület: a kulturális városnegyed kialakítása minden erőfeszítést megér

Gopcsa Katalin, az egyesület elnöke Kralovánszky Alán egykori megyei múzeumigazgatót idézte, aki mindig azt mondta, gondolkodjunk közösen . Pilipkó Erzsébet irodalmi muzeológus bemutatott néhány képet arról, az 1940-es években milyen szép volt a múzeum előtti tér, igényes kerttel kialakítva. Brányi Mária alpolgármester arról beszélt, a színházkertben többféle, többek között talajvíz-vizsgálatot végeztettek, melyeknek eredménye, hogy ott jelentős építési tevékenység nem tanácsos. Mélygarázs nem lesz, a parkolási gondokat azonban meg kell oldani; a tervezők alternatív területeket keresnek.

András István településtervező, okleveles építészmérnök, az Integrált Településfejlesztési Stratégia tanulmányterv egyik készítője a kulturális negyed terveit vetítette le az érdeklődőknek, a felmerülő problémákat, a közlekedési nehézségek kérdéseit vázolta. Előadásában szólt az Óvári utca forgalmáról, a színházkertben lévő és a múzeum előtti parkolási gondokról; a legszebb intézmények kevésbé megközelíthetők és láthatók a parkolók miatt, közölte. Kulcsfontosságú a Pannon Egyetemmel való együttműködés, az egyetemi fejlesztések. Az a cél, hogy a kulturális negyed épületei könnyen megközelíthetők legyenek; parkok, korzók kössék össze azokat. András István hangsúlyozta, ez egy értékes, páratlan adottságú területe a városnak, és minden erőfeszítést megér, hogy egy sokakat vonzó, megtartó kulturális városnegyed jöjjön itt létre.

A színházkert már ma is kulturális centrum, a névadó Petőfi Színház mellett itt kapott helyett a megyei könyvtár is
Fotó: Balogh Ákos

A Védegylet Veszprémért Egyesületben lévő építészek ötleteket, problémákat vetettek fel a közlekedéssel és talajvízzel kapcsolatban. Egyikük a színházkert körüli közlekedés nehézségei kapcsán alternatív javaslatokat ajánlott a parkolóház lehetséges helyszíneire.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója többek között arról beszélt, hogyan hasznosítaná az intézmény a régi mozi és a zeneiskola épületét, miként tudnák elhelyezni a színház lepényépületében lévő irodákat, műhelyeket, raktárokat. A Kabóca Bábszínház igazgatója, Székely Andrea szerint a bábszínháznak is a kulturális negyedben lenne a helye.