A közös múltban találkoztak

Katzental az a történelmi német város, ahonnan 1714-ben az első német telepes, Sebastian Zipf családjával érkezett és telepedett le, elsőként Barnagon. Ez időtől kezdődött el Barnag sváb kultúrájának több évszázados története.

Fotó: Jákói Bernadett

A résztvevő vendégek, - akik többségében elszármazottak, a felmenőik nyomában illetve az ő emlékezetük jegyében látogattak el a településre - a program első, megnyitó részeként a helyi katolikus templomban német nyelvű szentmisén vettek részt. A közösségi ebédet követően az ünnepélyes fogadás és köszöntő is német nyelven zajlott.

Heilig Ferenc Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke és Szilágyiné Kósa Anikó alapítványi elnök, a találkozó háziasszonya üdvözlő szavai után a nagyvázsonyi Kinizsi Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola német színjátszó csoportja mutatta be a betelepítés 300 éves évfordulójára készült, azóta is népszerű színjátékot, az első telepes, a Zipf család idetelepülésének és új életkezdésének történetét.

Az előadás érdekessége, hogy a gyerekeket felkészítő tanárnő, Diénes Melinda kutatómunkájából állt össze a színdarab szöveg része, és eredeti, gyűjtött hangfelvételről működnek közre az idős helyi polgárok, valamint az előadásban szereplő kellékeket és a jelmezeket a vöröstói és a hidegkúti helytörténeti gyűjteményekből kölcsönözték.

A színdarabot követően a veszprémi Lovassy László Gimnázium Német Nemzetiségi Kamarakórusa lépett fel tangóharmonika kísérettel , klasszikus dalcsokrot adtak elő. A találkozó vidám, közös énekléssel zárult.

Barnag települést a német betelepítés 300 éves története emelte fel, valójában már a kora középkor óta lakott, magyar  település, az 1280-as évek összeírásában már említik, mint katolikus falut. A török hódoltságig több király birtoka, majd Kinizsi örököseinek, a Horváth családnak 1649-ig a tulajdona. A török korszak után elnéptelenedett falu érdekében  a Zichyek a XVIII. sz. elején már kisérletet tettek a német jövevények befogadására.

Barnagi birtokukra az 1714-ben telepítették le az első telepest, a Katzentalből érkezett Sebastian Zipft és háza népét. Majd 1723-ban kelt telepítési szerződés szerint Billegheim környékéről, a francia -német- svájci háromszögből Elzász-ból , a hagyomány szerint Svájcból és a Fekete erdő vidékéről érkeztek. Számuk pár évtized alatt jelentősen növekedett. Barnagon végül a déli frank - rajnai frank keverék nyelvjárás vált elfogadottá. A betelepítést követően még egyideig együtt éltek a magyarok és a németek, feltehető, hogy az új telepesek a puszta telkeket, a még meglévő házakat szállták meg. A magyar határnevek tovább éltek. Majd később az egyre erősődő nyelvi. etnikai vallási ellentétek miatt a különböző etnikumok belső vándorlás útján külön falurészbe tömörültek, állandósult a Magyarbarnag, ami nyugati településrészt foglalta magában, református vallással élő lakosokkal, és a Németbarnag , ami a keleti részt, és sváb katolikus lakosokkal bírt. Az 1947-es közigazgatási egyesítés után kapta a mai Barnag nevet.