Lakhatási és képzési támogatás hajléktalanoknak

A programban 26 Veszprémben élő hajléktalan kapott támogatást, köztük Pásztor István is, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal már csaknem öt éve élt hajléktalanként, amikor tavaly nyáron bekapcsolódott a projektbe. Az utcán töltött évek felőrölték, mentálisan is kikészült, és alkoholproblémái is voltak. A kilátástalan helyzetéből nem tudott kitörni, holott szobafestő és szociális gondozó-ápoló végzettséggel is rendelkezett. A Befogadás Háza segítő programjának révén előbb elkezdett egy takarítói tanfolyamot, majd bekerült az intézményi ellátásba. – A program nélkül valószínűleg nem tudtam volna talpra állni, állítja István. Szerinte a program által felkínált lehetőség mellett akaraterőre is szüksége volt. Kitartásának és szorgalmának hála mára teljesen megváltozott az élete: decembertől albérleti támogatáshoz jutott, február elejétől pedig egy nemesvámosi gyár festőüzemében sikerült elhelyezkednie.

Varga Katalin és Pásztor István, aki öt éven át élt hajléktalanként. Most a program segítségével albérlethez, munkához jutott (Fotó: Zwicker Tamás)

A program részleteiről Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi Befogadás Házának vezetője számolt be sajtótájékoztatón kedden. A 2012 augusztusában induló programot másfél év alatt mintegy 36,7 millió forintból, európai uniós forrásból valósították meg. A résztvevők közül tizennégyen albérletbe költözhettek: közülük nyolcan utcán, hatan pedig hajléktalanellátó intézményben éltek a projekt elindulása előtt. Az utcán élők tizennégy hónapig, míg az intézményből albérletbe költözők hat hónapig kaptak lakhatási támogatást. A program részeként tizenhárman – valamennyien utcán élők – OKJ-s képzésen vettek részt, tizenegyen sikeresen elvégezték a takarítói tanfolyamot. A projektben emellett tizenkét közterületen élő embert juttattak intézményi ellátáshoz, ők valamennyien a Befogadás Házában kialakított helyekre kerültek be.

Szaller Péter elmondta, a lakhatási és foglalkozáshoz jutást segítő program során a résztvevőkkel szociális munkások tartották a kapcsolatot. Emellett pszichológus bevonásával egyéni és csoportfoglalkozásokon is résztvettek. Szaller Péter szerint erre azért volt szükség, mert több év utcán élés után olyan pszichés-mentális betegségek léphetnek fel a hajléktalan embereknél, amelynek megoldásához szakember segítsége kell. A résztvevők kulturális és sportrendezvényekre is bejuthattak: színház-, valamint kézilabda-mérkőzésekre szóló jegyeket is kaptak.

Az intézmény először vett részt európai uniós támogatású programban. A megvalósítás során számos kétely volt bennük, az idő előrehaladtával azonban ezek elmúltak a program sikerei miatt. A Befogadás Házának vezetője ezek közé sorolta, hogy a résztvevők személyiségében is pozitív változásokat értek el, a projekt végére pedig a szereplők többségének sikerült legalább alkalmi munkához jutniuk. A program sikerén felbuzdulva decemberben pályázatot nyújtottak be: amennyiben elnyerik a támogatást, újabb huszonkét hajléktalan kaphat segítséget.