Jogászok tanácskoznak Balatonalmádiban

A hazai jogásztársadalom háromnapos országos fórumára több mint kétszáz szakember érkezett. a település egyik szállodájában tartott rendezvényen a hivatásrendek vezetői, miniszterek, egyetemi oktatók és szakemberek tartanak előadásokat.

Bánáti János, a rendezvényt szervező Magyar Jogász Egylet alelnöke köszöntőjében arról beszélt, a tanácskozás fontosságát jelzi, hogy hatszor vett részt rajta köztársasági elnök, és háromszor a házelnök. Polt Péter legfőbb ügyész, a Magyar Jogászgyűlés elnöke bevezetőjében kiemelte, a korábban állandónak gondolt szabályozásokat az utóbbi másfél évtizedben a változó körülmények és új kihívások hatására felül kellett vizsgálni, ennek következtében új jogintézmények jöttek létre. Hozzátette, a jogászi hivatás magas szintű gondolkodást igényel, a szakma színvonala befolyásolja az emberek életét.

Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta, az elmúlt években megújult a magyar jogrendszer, új polgári és büntető törvénykönyvet fogadott el a parlament, új eljárási kódexek készültek, ami nagy feladat elé állította a jogalkalmazókat. Jelenleg közel törvény, 268 törvényi rendelet, csaknem háromezer kormányrendelet, mintegy 2400 miniszteri rendelet van hatályban, és az Európai Unió évente 1500 rendeletet ad ki.

Az igazságügyi miniszter részletesen beszélt az új közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. Hangsúlyozta, még idén beterjeszti a minisztérium a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, amely 2020. januártól lépne életbe. Visszautasította, hogy politikai célokat szolgálna a szervezeti átalakítás, ez szakmai kérdés, jelentette ki. Hozzátette, az Európai Unió 28 országának többségében szervezetileg önálló közigazgatási bíráskodás működik. Az új rendszerben nyolc regionális közigazgatási törvényszék lesz, a rendszer csúcsán a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság áll majd, amelynek felülvizsgálati és fellebbezési joga lesz. A felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, elnökét a parlament választja meg. A miniszter arról is beszélt, a tartózkodó szavazatok figyelembe vétele miatt megtámadják az Európai Parlamentben a közelmúltban elfogadott Sargentini-jelentést, a keresetlevelet – amelyet a tárca készít el – október közepéig nyújtják be.

Pintér Sándor belügyminiszter előadásában kiemelte, a bűncselekmények száma a 2010-es 430 ezerről 210 ezerre csökkent tavaly. Egy felmérés szerint Magyarország a világ 15. legbiztonságosabb országa. A migrációs válság kapcsán hangsúlyozta, a magyar kormány a genfi és a schengeni egyezményeket, valamint a dublini rendeletet betartva járt el. Felidézte, 2014-ben 44 ezren, a következő évben közel 400 ezer migráns érkezett 107 országból Magyarországon keresztül az Európai Unióba, többségében gazdasági menekült. A határkerítés felépítése után a migrációs útvonal már elkerüli Magyarországot.