2018.04.27. 20:00
Veszély helyett tekintsük lehetőségnek az érettségit!
Az érettségi vizsgákat megelőző felkészülésben, felkészítésben diák, tanár, szülő egyaránt elfárad április végére. Mivel segít inkább a szülő a véghajrában, ha nyugtatja vagy ha noszogatja érettségire készülő gyermekét? A témáról Prevics Erzsébet klinikus pszichológust, gyermekpszichológust kérdeztük.
Sokszor a diákok és a felnőttek is összetévesztik a két célt: azt, hogy középiskolás tanulmányai végére egy átfogó tudás- és készségrendszer birtokába kerüljön a gyerek, azzal, hogy mindenáron jó eredménnyel érettségizzen le. Ám a kettő nem ugyanaz Fotó: Penovác Károly/Napló
Fotó: Penovác Károly/Napló
Az érettségire való felkészítés nem az utolsó hetekben történik
- Hogy arról tudjunk beszélni, a szülő, illetve egy pedagógus részéről mi a helyes hozzáállás, és ez milyen hatással tud lenni a gyerekre, ahhoz onnan kell kiindulnunk, hogy belássuk: az érettségire való felkészítés nem most, az utolsó hetekben történik, hanem már a középiskola elején, sőt, néha már az előtt elindul – véli Prevics Erzsébet klinikus pszichológus, gyermekpszichológus, pszichoterapeuta.
Ha jól megijesztem, majd gyorsabban fog futni?
- Ez a folyamat lehet pozitív is, amikor a felkészülés célja már a kezdetektől az, hogy a diákok olyan valós tudást, képességeket szerezzenek, amely aztán lehetővé teszi számukra az érettségit, ami tulajdonképpen egy nagyon jó dolog, mert a gyerek életében először összefoglalva láthatja az egyes tudományágakat, azok összefüggéseit. Ezeket egészen addig szinte csak darabjaiban tanulták. Sokan a felkészítés alatt azt értik, hogy noszogatják a diákokat, hogy tanuljanak, mert hamarosan itt lesz az érettségi, s ezzel szinte megfenyegetik, ijesztegetik vele a gyerekeket. Úgy látják, ezzel tesznek jót, hiszen ha jól megijesztem, majd gyorsabban fog futni. Pedig ez sok esetben az ellentétébe csap át, és ilyenkor a diák inkább lemerevedik. Ha ezzel készítjük őket elő, már jóval előtte rettegnek, félnek majd tőle, és úgy élik meg, mint valami szörnyű dolgot, amely be fog következni az életükben, és vége lesz a világnak, ha nem úgy sikerül esetleg, mint tervezték.
Nehéz a beléjük táplált félelmet feloldani
Sokszor a diákok és a felnőttek is összetévesztik a két célt: azt, hogy középiskolás tanulmányai végére egy átfogó tudás- és készségrendszer birtokába kerüljön a gyerek, azzal, hogy mindenáron jó eredménnyel érettségizzen le, hiszen fontos lenne látnunk, a kettő nem minden esetben ugyanaz. Ha az elmúlt évek akörül forogtak, hogy jaj, mi lesz majd az érettségin?, és a diákok ezért ezt egy végzetes dolognak élik meg, akkor ilyenkor már igazán nehéz a beléjük táplált félelmet, szorongást feloldani. A felkészülés, felkészítés tehát nem az utolsó egy-két hétben történik, ennek már komoly előzménye van.
Megvan a javítás lehetősége is
A vizsgák előtt nem szabad elfelejtenünk megerősíteni a gyerekeket a kitűzött céljaikban: attól, hogy korábban például közepes volt egy számára a későbbiekhez szükséges valamelyik tárgyból, az érettségin még kihozhatja belőle a jobb jegyet, de akkor arra álljon rá jobban. Meg kell erősítenünk abban, hogy az adott tantárgyból kapott korábbi jegyei nem feltétlenül egyenesen arányosak azzal, hogy neki milyen képességei vannak. Ezt kell megfogalmaznunk, hogy lássák, megvan a javítás lehetősége is, ne tartsanak hát tőle – javasolja a pszichológus.