Kármentő alap: közösségi célokra

Minderről a kormány döntött a hét elején, s Orbán Viktor miniszterelnök szerdán egyeztetett róla a Kármentő Bizottsággal. A bizottság elnöke, Lasztovicza Jenő lapunknak elmondta: a kármentő alapban összegyűlt 1,7 milliárd forintot a vörösiszap-sújtotta települések hosszú távú közösségi céljaira használják fel, legyen az kulturális, vagy sport létesítmény építése, vagy olyan ipari beruházás, amely meghatározza a térség fejlődését. Az érintett települések - melyeknek vezetői helyet kaptak a Kármentő Bizottságban - a következő hetekben gyűjtik össze ezeket a célokat a helyi civil szervezetekkel közösen. A kormány és a helyiek között Orbán Viktor javaslatára Ékes József országgyűlési képviselő közvetít, ő koordinálja a munkát. A pénz egyébként a Széchenyi-tervben megjelenő, vagy  Európai Uniós pályázatok önrészeként is felhasználhatják.

- Minden befizetést nyomon lehet majd követni az interneten és minden adományozónak levélben köszönjük meg a segítségét - folytatta Lasztovicza Jenő. - Azt szeretnénk, hogy a pénzadományok felhasználása jól látható legyen, hogy ne érhessen senkit, semmilyen méltatlan vád az alap kezelői közül.
Az elnök minden adományozónak köszönetet mond. Felvetésünkre - miszerint furcsán veszi ki magát, hogy a humanitárius szervezetektől ajándékba, adományként kapott ingóságok beleszámítanak a károsultak által megbecsült kár összegébe - azt válaszolta: a humanitárius szervezetek pontos nyilvántartást vezetnek minden beérkező adományról és minden kiadott termékről. Ezeket csak azért követik nyomon, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy-egy család több árucikket is visz valamiből, a másiknak pedig nem marad. Ilyen persze előfordulhatott, amikor magánszemélyek a helyszínen osztottak ki adományokat, de a nagyobb anomáliákat szeretnék elkerülni.



A kolontári iszapkatasztrófa további hírei, és a tragédia háttere itt.