Ragtime számok csendültek fel a Pannóniában

A rendezvény a tíz éves fennállását ünneplő intézmény nyitóprogramja lett volna január közepén, de akkor a mostoha időjárási körülmények miatt elmaradt. Nemcsak emiatt emlékezetes az együttes számára a Balaton-parti fellépés, hanem azért is mert, tíz évvel ezelőtt az ő koncertjükkel nyitották meg az akkor megépült művelődési központot.

A zenekar 1980-ban alakult főiskolát végzett jazz- és klasszikus muzsikusokból, akik a hagyományos ragtime zongorajátékot merész ötletekkel és újszerű hangszereléssel ültették át egyedülálló zenei hangzássá. A koncert előtt Gayer Ferenc nagybőgőssel, az együttes vezetőjével beszélgettünk.

- Láttuk a The Sting (az 1973-ban bemutatott, itthon A nagy balhé címmel vetített) filmet, abban számos, a ragtime királyának tartott Scott Joplin szám volt hangszerelve – elevenítette fel a kezdeteket Gayer Ferenc.

- Sokan egyébként úgy vélekednek, hogy ez volt az európai ragtime egyik kiindulópontja. Szóval nagyon megtetszett nekünk ez a műfaj, előkerestük a kottákat és elkezdtük hangszerelni. Tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy két-három évig nem is történt semmi, csak a magunk szórakoztatására, zárt körben játszottuk ezeket a számokat.

Hozzátette, hogy valaki hallotta az együttest zenélni, színpadra kerültek és azóta, tulajdonképpen több mint 30 éve nincs megállás. A zenekar sikeressége és nemzetközi ismertsége nemcsak a ragtime-nak köszönhető, hanem a klasszikus zenei feldolgozásoknak, a gegekkel átszőtt zenei paródiáknak, de mindig a ragtime és a tradicionális jazz volt a repertoár kiinduló alapja és a kerete. Az évek folyamán változott az együttes, ez azzal is járt, hogy volt, amikor „elvittek, esetleg hoztak a hangzáshoz”, de az alap változatlan maradt.

- Vannak olyan ragtime számok, amelyeket még az eredeti felállásban hangszereltünk, és azokat a mai napig is játsszuk – mondta a zenekarvezető. Az első ragtime-ok csak zongorára születtek, persze később nagyzenekarra is áthangszerelték a számokat, az 1893-as chichagói világkiállításon csendült fel először ragtime.

- A ragtime nem jazz, tulajdonképpen annak az egyik gyökere, az európai klasszikus zenei kultúra és az afroamerikai játékmód keveredéséből alakult ki – magyarázta a zenekarvezető. A ragtime rétegzene, nem vetekszik a slágerzenével, de talán lehet azt mondani, hogy a jazz egyik legnépszerűbb műfaja, ága. Ha a ragtime-ot játszó zenekarok ehhez egyéni stílust, ötletességet tudnak hozzátenni, egyéniséget, akkor igazán kedvelt és népszerű zene - fogalmazott. Szólt arról is, hogy a ragtime-ban is megfigyelhető a változás, az új keresése.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt elkezdődött egy elég érdekes keveredés, megjelent a világzene. Sajnos ez nemcsak pozitív hatással járt, „sok mindenre ráakasztották a világzene jelzőt”. Egyébként minden zenei irányzatra jellemző, hogy keresi az útját, próbál magába integrálni különböző modern elemeket. Ha megtaláljuk a közönséggel a közös pontot, akkor nagyon jól veszi ki magát ez a próbálkozás – hangsúlyozta Gayer Ferenc.

Az együttes repertoárjában csak feldolgozások vannak, lehetne írni saját számokat is, de ebben a műfajban a dallam ismertsége nagyon fontos; van egy-egy próbálkozás, de mindenki inkább a jól bevált klasszikusokat adja elő a koncerteken.

A zenekar első önálló hanglemeze 1984-ben készült el „Ragtime" címmel. Az együttesnek 1990 óta hét lemeze jelent meg. Számos stúdiófelvétel mellett rendszeresen turnézik Európában, Amerikában. Műsorukba jazz- és dixiland-örökzöldek, a világon egyedülálló zenei paródiák, ismert slágerek és operák humoros feldolgozásai is kerültek. A zenekarnak tánczenei programja is van.