240 ezres jövedelmét titkolta el a pápai nyugdíjas

Azzal, hogy az energiatámogatást igénylőlapja nem egyszerű, Kemenszky Sándor, a Magyar Államkincstár regionális igazgatója is tisztában van (nem először látom, higgye el, mondja), de tapasztalatai és a statisztikák szerint nem ez jelenti a legtöbb gondot. 

Meglepő, de még mindig az aláírások és az adószámok hiánya miatt dobja vissza a legtöbb kérelmet a hivatal. Ebben ugyanis történt egy kis változás: az egy fogyasztóhelyen élőknek mindannyian külön fel kell tüntetniük az adószámukat és alá is kell írniuk. 

Azt, hogy a kérelmezők valóban a bejelentett fogyasztóhelyen élnek életvitelszerűen, az okmányirodával egyezteti a kincstár. Az APEH-al való együttműködésnek köszönhetően pedig az is kiderül, ha valaki külföldön dolgozik (nullás adóbevallást tesz), de itthoni lakcímére támogatást kér. 

A beadott kérelmeknek egyébként harminc százaléka hibás, ami az igazgató szerint magas, s az okok miatt első helyen az aláírás hiánya szerepel.
 
Az ellenőrzések egyébként egységes módon az országban kockázatelemzés alapján történnek. Elsősorban azok számíthatnak hatósági kontrollra, akik nulla jövedelemről nyilatkoztak, akik vállalkozói adószámmal rendelkeznek és azok a nyugdíjasok, akiknek adószámuk van. 

A 2008-ra benyújtott igények ellenőrzése során 39045 igényt vizsgált meg a kincstár, ebből 1236 egyezett, 673 bizonyult jogosulatlannak, a többit hiánypótlásra visszaküldték. 

A kincstár egyébként újabban méltányosságot gyakorol, s aki a jövedelme miatt nem jogosult a kért kategóriában támogatásra, de a kisebb mértékűre ige, annak nem utasították el a kérelmét, hanem az alsóbb kategóriába sorolták. 

A 2008-as ellenőrzések során is buktak ki nagy csalások, egy szigligeti igénylő például 87500 forintos bérre volt bejelentve, viszont 23,4 millió forint osztalékot vett fel év végén, ami 1,9 millió forintra emelte a havi jövedelmét. 

Hasonlóképpen járt egy tapolcai ügyfél, akinek a kincstár (szintén osztalék miatt) 1,5 millió forintos valódi jövedelmet állapított meg, az általa bejelentett minimálbér-közeli jövedelem helyett. 

Volt olyan pápai nyugdíjas, aki az evás vállalkozói jövedelmét titkolta el, s azt, hogy ezzel havi jövedelme 240 ezer forint. Egy veszprémi kérelmezőnek ingatlan-eladásból származó jövedelmét kellett utólag a havi jövedelméhez számolni, ami így 635 ezer forintra rúgott. 

A jövedelem eltitkolásával tehát nem érdemes próbálkozni: a kincstár évek óta megkapja a szükséges adatokat az APEH-től.

További részletek a csütörtöki Naplóban!