Megszűnt az osztályba sorolás

A KISOSZ megyei elnöke szerint a szocializmusban még volt értelme az osztálybasorolásnak, mert az állam előírta az alkalmazható haszonkulcsot, vagyis II. osztályon maximum 100, III. osztályon maximum 60 százalék lehetett a költség és a nyereség mértéke. 

A piacgazdaság két évtizeddel ezelőtti belépésével szabad árképzés alakult ki, az eladhatóság, a minőség lett a rendező elv. De ez a kötelezettség megmaradt, sőt hivatal alakult rá - oda kellett mindenkinek maga bejelentenie, hogy az üzletét milyen osztályba sorolta. És ha van hivatal, akkor büntetés is párosult hozzá - tette hozzá Vágó Péter. 

A szakember szerint a rendszer értelmetlen volt, sőt a külföldi vendég nem is értette: mi az, hogy II. osztályú, akkor rosszabbat kap? A vendéglátósok ártájékoztatási kötelezettsége ezzel nem szűnik meg, de az árlapokról a kategória lekerülhet.

Január utolsó hetében egyébként átkerült a turizmus mellé az önkormányzati és turisztikai tárcához a vendéglátás is, az első intézkedésük az osztálybasorolás megszüntetése volt.
 
Az adóátrendezésekhez kapcsolódóan a KISOSZ kezdeményezi az adóbevételeket nem érintő, de a vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek csökkentését. 

Legalább húsz olyan jogszabály van érvényben, amely felesleges, vagy olyan előírásokat tartalmaz, amely betarhatatlan. 

Teljesen felesleges például termékdíj befizetésére kötelezni 800 ezer vállalkozót, mikor az országban összesen talán tíz cég forgalmaz csomagolóanyagot. Számukra kell előírni a megfizetési kötelelezettséget - amivel egyet kell érteni, az eladási árba be kell építeni. 

Talán ez túl egyszerű lenne? Vagy Magyarországon betartható az az előírás, hogy közintézmény, templom, iskola 200 méteres körzetében csak melegkonyhás vendéglátó üzlet nyitható? 

Ma a faluszerkezet ezt megengedi, vagy a nagyobb városokban erre mód van? Mivel az intézményeket nem lehet odébb vinni, nem lenne egyszerűbb ezt a részt hatálytalanítani? - tette fel a kérdést Vágó Péter.