Parkolási vita: "Én be akartam hajtani az udvaromra, nem jókedvemből álltam meg kint"

Ha szigorúan a hatósági iratokra, valamint a jogszabályokra hagyatkozunk, akkor a rendőrség jogosan szabott ki közigazgatási bírságot rá. A Veszprémben élő férfi esetében nemcsak vak, de süket is volt Justicia.

A történtek után csaknem fél évvel is indulattal teli beszél az esetről elszenvedője, miközben kis bélyegboltjában az ügyben eddig született iratokat keresi elő.

Flink Tibor történte dióhéjban a következő: tavaly augusztus 10-én belvárosi, saját tulajdonú ingatlanának udvarára nem tudott egy előtte, szabálytalanul parkoló autó miatt behajtani, egyébként a kérdéses helyen, a Virág Benedek utcában tábla tiltja a megállást. A vita elrendezéséhez a másik sofőr rendőrt hívott, aki mindkettőjüket feljelentette. (Flink Tibor addig hagyta ott a gépkocsiját, amíg behordta a felszerelését boltjába.)

Mivel a tilosban parkolás az objektív felelősség hatálya alá tartozik, ezért a kiszabott bírság (30 ezer forint) mérséklésére nincs lehetőség. Ötezer forint a fellebbezési díj, de ez sem garancia arra, hogy eltörlik azt.

Hasonlóan írja le a történetet a veszprémi kapitányság elutasító határozata, amit a Flink Tibor által benyújtott panasz kapcsán hoztak meg. Azzal kiegészítve, hogy a rendőr az intézkedés végén mindkét gépkocsit lefényképezte és közölte: szabálysértési feljelentést tesz a két gépkocsivezető ellen.

A határozat kitér arra, hogy az intézkedő rendőr felszólította az autósokat, szüntessék meg a jogsértést, de ők nem tettek eleget ennek, ragaszkodtak ahhoz, hogy jogszerűen állnak ott a gépkocsijukkal. Flink Tibor erre úgy reagál, hogy ez nem igaz, ilyen kijelentés nem hangzott el.

Nem értem, miért büntetnek meg engem, ha egy másik autós miatt nem tudok saját udvaromra behajtani?

A probléma egyébként nem új keletű, rengeteg alkalommal kellett már segítséget kérnie a tulajdonosnak az elmúlt húsz évben, mert nem tudott behajtani az udvarára; az esetek vagy megoldódtak maguktól, vagy hatósági fellépés kellett.

Úgy véli, hogy nem segítene semmilyen mechanikus, parkolást gátló eszköz, a közeli szórakozóhely előtt már többet törtek ki. Az ingatlan tulajdonosa az önkormányzat segítségét is kérte a helyzet rendezéséhez, de eddig semmilyen, hosszú távú megoldás nem született. Jöhetnének sűrűbben a közterület-felügyelők, bírságolhatnának szigorúbban, talán az visszatartó lenne - említette példaként.

A férfi alapvetően azt sérelmezi, hogy az intézkedő rendőr egyáltalán nem mérlegelte a helyzetet, nem volt tekintettel arra, hogy ő saját udvarára nem tud beállni, mert megakadályozzák ebben. 

- Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy én be akartam hajtani az udvaromra, nem jókedvemből álltam meg kint a tilosban. Úgy látom, hogy egyetlen esetben járnak el gyorsan és hatékonyan a rendőrök, ha bírságolni kell, ahogy ezt a példa is mutatja. Meg vagyok győződve arról, hogy az intézkedő rendőrnek a helyszínen a jogszabályok mellett az én érdekeimet is méltányolni és védeni kellett volna, hiszen megakadályoztak abban, hogy saját udvaromba behajthassak - tette hozzá a férfi.

A panasz kapcsán kiadott határozat kitér arra, hogy a rendőrnek nem volt mérlegelési jogköre. Ez viszont azért érdekes, mert bár a jogszabály egyértelműen fogalmaz a tilosban parkolásról, viszont az sehol nincs megemlítve, hogy mit tegyen a tulajdonos akkor, ha saját tulajdonára nem tud behajtani, emiatt kénytelen szabálytalanul parkolni. (Hajtson arrébb és parkoljon le szabályosan!) Flink Tibor összegzésként úgy foglalta össze a helyzetet, hogy benne volt hajlandóság a megegyezésre: csak ki és be szeretnék állni az udvaromra, és nem akarok tilosban parkolni!

- Azt gondolom, ha az autósokban lett volna kompromisszumkészség, akkor az esetet meg lehetett volna oldani rendőri intézkedés nélkül is. Mindezt a megyei főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője mondta érdeklődésünkre.

Reiter Barnabás alezredes hozzátette: ha rendőrt hívtak ki, és egyik fél sem hajlandó a megegyezésre, akkor a rendőrnek kötelessége intézkedni. A szabálytalan parkolás a közigazgatási bírság hatálya alá tartozik, a jogszabály nem mérlegel.

Megemlítette, hogy az objektív felelősség bevezetése előtt szintén szabálysértési eljárást kezdeményezett volna a rendőr, de a tulajdonos - mérlegelve a körülményeket - valószínűleg enyhébb szankciókkal, például figyelmeztetéssel megúszta volna az esetet. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindkét érintett ragaszkodott a rendőri intézkedéshez, ebben az esetben pedig a járőr nem tehet mást, mint rögzíti a tényeket és feljelentést tesz - magyarázta az alezredes.

Az egész procedúrát, valamint a bírságot elkerülhették volna, ha megegyeznek. Arra a kérdésre: az ingatlan tulajdonosa mit tehetett, vagy mit kellett volna tennie, hogy elkerülje a büntetést, az alezredes azt felelte: el kellett volna ismernie a szabálysértést, mert ebben az esetben a rendőrnek lehetősége van figyelmeztetésre, illetve bírságolásra is. Előbbi esetekben nem az objektív eljárásban keretében vizsgálják az ügyet, több körülményt tudnak figyelembe venni.

Az alezredes a rendőr elleni panasz kapcsán megjegyezte: mindenképpen nagyon furcsa, hogy két autós nem tud megegyezni egy szituáció kapcsán, valamelyikük kihívja a rendőrt, majd az intézkedő rendőr ellen élnek panasszal élnek.

A rendőrségi ügyintézés egyszerűsödésére jó példa, hogy a közigazgatási bírságról szóló határozat indoklásában már csak az szerepel, hogy ... az ügyfél által üzemben tartott fenti rendszámú gépjárművet 2009.08.10 10:05-kor a Virág Benedek utcában a KPM-BM együttes rendeletének (KRESZ) a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó 41. paragrafus második bekezdésében foglalt előírást megszegve helyezték el.

A határozat letisztult, nincsenek zavaró körülmények. Az alapvető probléma talán az, hogy a szabályok nem mindig képesek az élethelyzetek sokszínűségéhez, bonyolultságához alkalmazkodni, vagy azokra minden igényt kielégítő választ adni. Ez pedig gyakran bosszúságra adhat okot...