Alternatív pedagógiai módszerekkel a jobb eredményekért

Az általános iskolákba mintegy 750 ezer diák jár, közülük 99 ezer először ül iskolapadba. Tegnap volt az első tanítási nap, ami nem minden gyerek számára jelent felhőtlen örömet. Vannak  olyan iskolák, alapítványi programok is, ahová örömmel jár a gyerek, nem jelent problémát a tanulás. Alternatív pedagógiai módszerekkel ismerkedtünk.

Megyénkben két ilyen van: a Waldorf-módszerrel dolgozó Fehérlófia Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mely idén kezdi az első gimnáziumi évet Nemesvámoson, valamint a veszprémi Báthory István Általános Iskolában működő Kék madár program.  Előbbi az első osztálytól az érettségiig kíséri a gyerekeket, utóbbi az elsőtől  alapozza meg az önismeretet, fejleszti önálló személyiséggé őket és kovácsol összetartó, egymást támogató közösséget. Hasonlósága a két módszernek, hogy még mindig idegenkedés övezi a hagyományostól eltérő módszerüket, sok tévhit, előítélet. Bepillantottunk mindkettőbe.

Az életre igyekeznek nevelni

Szép jó reggelt kívánok! - köszöntötte csütörtök reggel a felsorakozott gyerekeket Kőszegvári Erika a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Iskola kertjében, mire a gyerekek illedelmesen felelnek: Szép jó reggelt, kedves Erika néni! Az osztályok az osztálytanítóktól megkapják az első nap feladatait.

Az elsősök kirándulnak a közeli erdőbe, az alsósok és felsősök az udvart teszik rendbe, virágot ültetnek, segítenek a tereprendezésben, mivel a nemrég befejezett ifjúsági szálló környékén még van mit tenni, aztán sportnap következik, a gimnazisták pedig matekoznak. Nekünk Simon Kata iskola-képviselő mutatja be az intézményt. Az osztálytermeket, a tantárgyi struktúrát úgy alakították ki, hogy a gyermek akaratát, érzésvilágát és gondolkodását egyaránt fejlessze. A diákokat elsőtől nyolcadikig egy tanító kíséri végig. A főtárgyakat korszakokban (úgynevezett epochákban) oktatják, ami azt jelenti, hogy a főoktatás keretében néhány héten keresztül minden reggel ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a gyerekek. Ez az egy-egy adott témakörben történő elmélyült, koncentrált tanulást szolgálja.

- A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, mivel a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődésének általános törvényszerűségeiből indul ki. Azt vallja, hogy a gyermek első hét éve során a testi, a második hét éve során a lelki, míg a harmadik hét éve során a szellemi fejlődés dominál. Igyekszik művészetté formálni az oktatást, amely a gyermeket teljességében oktatja: a kezét, szívét és a fejét. Ez az iskoláskorra levetítve annyit jelent, hogy a serdülőkorig a gyermeket elsősorban az érzéseken keresztül lehet megközelíteni. Ezért is fektet oly nagy hangsúlyt a pedagógia a művészeti foglalkozásokra, valamint arra is, hogy az ún. intellektuális tárgyak oktatását is állandóan átszője a művészi jelleg. A serdülőkortól aztán a gyermek már egyre inkább alkalmassá válik az absztrakt gondolkodásra, s ekkor érik meg igazán a szigorúbban vett intellektuális nevelésre - magyarázta Katalin, hozzátéve, a tanulók számára a legfontosabb a tanulásban a belső átélésen alapuló valódi tapasztalatszerzés.

A megismerés útja és hogy önmaguk vonják le a következtetéseket. Amit meg is tesznek. Ezért is szeretik a waldorfosok nagyon a kémiát és a fizikát, amit a hagyományos oktatási programban nem igazán kedvelnek a gyerekek. A Fehérlófiában pedig nagy hangsúlyt fektetnek a természettudományokra. És a szociális létre. Úgy nevelik a gyermeket, hogy belőlük a világ és a társadalom problémái iránt nyitott és érzékeny, a problémákra megoldást kereső és találó, és azok megoldásában aktív szerepet vállaló felnőtt váljék.

Hogy mennyivel kap többet itt a gyerek, mint másutt? Erre a kérdésre Katalin egy diák válaszát idézi: "ha majd munkanélküli leszek, akkor lesz időm kipróbálni azt a sok mindent, amit itt tanultam". A cipőkészítéstől a nemezelésig, a kertészkedésig számtalan szakmával ismerkednek meg a gyerekek az adott tanulási szakaszban. De hogy eloszlassunk egy tévhitet: nem minden waldorfosból lesz művész. És igen, megállják a helyüket az állami oktatási rendszerben is.

- Az első évfolyamunkon nem voltak tízen, ők most kezdik a középiskolát. Amíg bizonytalan volt, hogy a Fehérlófiában indulhat a gimnázium, felvételiztek máshová: a Lóczyba, a Lovasiba vették fel őket informatikamatematika szakra. Ez nem kis teljesítmény. Ők mégis a Fehérlófiát választották.

A veszprémi Báthory István Általános Iskolában 20 éve tart a Kék madár program az alsó tagozatban. Az első diákok már diplomások.

- A mai napig kapcsolatban vannak egymással. Az egyik célkitűzésünk tehát, hogy közösségépítő, fejlesztő legyen a program, erőteljesen érvényesült. A Kék madár erős gyerek-szülő-pedagógus együttműködésre épül. Azokat a korszerű tanulásszervezési eljárásokat, amiket akkor kísérletiként bevezettünk, ma már egyre inkább szorgalmazza a közoktatás. Bár nem minden elemét, mert a szöveges értékelést éppen visszavonják, pedig mi azt tapasztaljuk, hogy ha ezt jól csinálják (egyénre szabottan, differenciáltan), a legtöbbet mond el a tanulónak és a szülőknek is. A mindennapi mozgás, a projektmódszer, a kooperatív technikák viszont mind hangsúlyos szerepet kapnak a hagyományos oktatásban is - összegzi Jegesné Rémesi Irén, a program egyik vezetője.

A program társadalmi megítélése olykor még mindig téves: sokan azt hiszik, a Kék madárban (de a Waldorfban is) problémás gyerekeket nevelnek. Igaz, olyan is akad közöttük, de alapvetően tehetséges, autonóm gyerekek kerülnek ide (s a Waldorfba hasonlóképpen), olyan családokból, ahol fontos, hogy a gyerek önálló legyen, sok tapasztalattal bírjon több területről, s akiknek fontos, hogy a gyerek hosszabb ideig maradhasson gyerek. Ezt szolgálja a kötetlenebb tanóra, rugalmasabb tananyagfelosztás. A program hangsúlyozza, hogy a szülő részese legyen a gyerek iskolai életének is.

A legsarkalatosabb különbség a Kék madár és a hagyományos oktatási rendszer között Jegesné Rémesi Irén szerint a partneri viszony.

- A pedagógus, szülő és gyermek együtt dolgozik, figyelembe veszik egymás igényeit. A rugalmasság, a tágabb határok is nagy különbség: nálunk nem 45 perc az óra, addig tart, amíg eredményt nem érünk el, be nem fejeztük a tevékenységet. Integráltak a tantárgyak, a művészeti tárgyakat nem külön műveljük, hanem egy egységben: zene, rajz, technika együtt. Egyénre szabott a minősítés. A negyedikeseink simán beilleszkednek az ötödikesek közé. Erős személyiség- és közösségfejlesztő négy éven vannak túl, s kialakul egy olyan együttműködő közösség, ami értékeket visz tovább. Ezekben az osztályokban divat a tanulás, itt azt szólják meg, aki nem teljesít. Mivel nem a kudarcaikat hangsúlyozzuk, hanem a sikereiket, arra ösztönözzük őket, hogy segítsék egymást, beléjük vésődik, hogy nem az érdemjegyért tanulnak, hanem mert belülről fakad. A Kék madarasok ugyanazt tanulják meg, amit a többiek, csak más úton jutnak el ehhez a tudáshoz. Az alapkészségeiket az érdeklődésükhöz kötjük, így nem megy el a kedvük az iskolától. Ugyanakkor azt is megtanulják, hogy erőfeszítést kell tenniük olykor a sikerért. Az iskolai lét nem különálló egység, hanem szerves része a család közös életének.

Különös gondot fordítanak arra, hogy megtanítsák a gyereket tanulni, jegyzetkészítési, vázlatkészítési, memóriatechnikákat alkalmaznak. Nincs közöttük versengés, nem tudják, mi a stressz. És ez talán a legfontosabb.

A gyermek legyen szellemi partner

A Fehérlófia első gimnazistái útravalóul egy himnuszt kaptak tanáraiktól: "Megismerni a világot, benne önmagam. Erre szólít fel emberségem.  Gondolataim erejét adja szívem melegsége; gondolataim tisztaságát adja a szellem bölcsessége; hogy a világba lépve szabad emberként cselekedjek."

A Waldorf-pedagógia a gondolkodás-érzés-akarat hármasságára épül, legfontosabb pedagógiai módszere a szeretet. A Waldorf-tanítók olyan szellemi partnerként kezelik a gyermekeket, akiktől ők maguk is tanulni szeretnének.

A szülő egyik legnagyobb dilemmája, hogy melyik oktatási intézményre bízza rá a gyermekét, hiszen ez hosszú időre meghatározza az életét. Igyekszik minden szempontot figyelembe venni, mérlegelni, s ilyenkor könnyen téveszt: azt hiszi, ha olyan iskolát választ, ahol sok tudást táplálnak a fejébe, kemények a követelmények, jót tesz a gyerekkel, mert majd versenyképes tudás birtokában versenyképes pályát tud választani. Kérdés persze, hogy mi számít ma versenyképesnek, és mi 5-10-15 év múlva? Úgy indítjuk neki az óvodából kilépő kis embert élete egyik hatalmas feladatának, hogy rátesszük   vállaira  saját terheinket: apa is dolgozik, neked az a munkád, hogy tanulj.

Fontos, hogy a gyerek érezze a felelősséget, de talán még fontosabb: érezze jól magát az iskolában, örömmel tanuljon, s több siker érje, mint kudarc. Hogy a versenyképesség helyett boldog és elégedett ember legyen.