2009.11.25. 09:01
Miért halnak meg a sportolók? - A hirtelen szívhalál, és ami mögötte van
Veszprém - Az utóbbi időben egyre gyakoribb a hirtelen szívhalál a sportolók között, Magyarországon is több váratlan, szinte előjelek nélküli tragikus eset történt.
Mi lehet a halálesetek hátterében? Miben kell változtatni a sportolóknak és miben a szívgyógyászoknak?
A hazai kardiológus társaság elnöke, dr. Zámolyi Károly, a Jeruzsálemhegyi egészségházban tartott a témában előadást.
Hirtelen szívhalálról beszélünk, amikor a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. A háttérben mindig szívritmuszavar áll.
Okként leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot jelölhető meg, de felléphet megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása.
A 30-40 év alatti korosztálynál a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka egy speciális szívizom elfajulás, mely során a szívkamrák izomzata kórosan megvastagszik. A szívbillentyű hibás működése és a fokozott terhelés esetén fellépő koszorúérgörcs szintén magában hordozza a hirtelen szívhalál lehetőségét.
A szakma egyöntetű álláspontja szerint szívhalálnál minden percnyi késlekedés 10 százalékkal rontja a túlélési esélyeket, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.
A szívbetegek mellett az elmúlt öt évben eddig példátlan módon több, mint harminc élsportoló halt meg hirtelen szívhalál miatt. Egyöntetű a vélekedés: a sportolók esetében a nagy fizikai terhelés miatt nőtt meg a szívhalál előfordulása, amelyet csak tetéz a sportorvoslás rendszertelensége és esetenkénti felelőtlensége.
(Ráadásul egy a sportolók hirtelen halálát vizsgáló, ötszáz esetet elemző amerikai tanulmányból kiderült: a sportesemény közben jelentkező szívleállások közül csak minden tízedik esetben sikerült az újraélesztés.)
Egyre nagyobb és nagyobb terhelést kap a sportolók szervezete, márpedig az egymást gyorsan követő meccsekre és versenyekre nem lehet edzéssel felkészülni, van egy pont, ami után a szervezetnek mindenképpen pihennie kellene, ám ezzel az elüzletesedett sportágakban nem törődik senki, ezért van ennyi tragédia.
Ráadásul a sérülések, betegségek kipihenésére sincs idő, sok esetben a láz megszűnése után szinte azonnal játszani kell. Vívóknál például nem történt még soha ilyen, a hetente nagy terhelésnek kitett sportágak képviselőit viszont fokozottan veszélyezteti - magyarázta a szívgyógyász.
- A nagy terhelés alatt bekövetkező szívleállásoknál rendkívül kicsi az esély a sikeres újraélesztésre. Lehet ott több kardiológus egyszerre, defibrillátor, akkor is kicsi az esély. Ilyenkor összeomlik a keringés, komoly ritmuszavar lép fel, mindez nagyon heves, 160-170-es pulzusnál, azaz a szív olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni.
Úgynevezett kamrafibrilláció lép fel, vagyis a szívet működtető elektromos hálózat működése kaotikussá válik. Ráadásul a sportoló szervezete amúgy is a teljes kimerülés állapotában van.
Ezért nagyon fontos mindennek a megelőzése. Nagy felelőssége van ebben a sportolónak és a sportorvoslásnak is. Utóbbi nem működik rendesen az országban, elmarad a folyamatos kontroll, egy-két EKG vagy szívultrahangos vizsgálat pedig nem elegendő - válaszolta kérdésünkre dr. Zámolyi Károly.
A kardiológus nyomatékosította: a sportorvosok mellett maguknak a sportolóknak is meg van a felelősségük, hiszen nem egy esetben azért, hogy sportolhassanak tovább, ők maguk titkolják el kisebb-nagyobb tüneteiket, sőt előfordul az is, hogy az élsportot tiltó kardiológusi szakvélemény ellenére is folytatják pályafutásukat.
- Megoszlanak a vélemények abban, milyen vizsgálatokra van szükség. Véleményem szerint folyamatos sportorvosi vizsgálatok kellenek, harminc év fölött pedig még fokozottabb figyelem.
Rendszeresen el kell végezni a terheléses EKG vizsgálatot, a szívultrahangot. Az a baj, hogy nincs az a technika, amely produkálni tudná azt az állapotot, amit egy sportoló meccs vagy verseny közben elér.
Nem tudunk ilyen mértékű terhelést előidézni a szervezetében. A tapasztalat azért azt mutatja, a hírtelen szívhalálok előtt a sportolóknak többnyire voltak panaszaik.
Kolonics György olimpiai bajnok kenus és Ocskay Gábor jégkorongozó szíve beteg volt, a diagnózis alapján nem sportolhattak volna. Zavadszky Gábor futballista esete más, az ő szíve egy orvosi műhiba miatt állt le.
Fehér Miklósnál viszont erős a gyanú, hogy szinte panaszok nélkül lett rosszul a pályán - jegyezte meg dr. Zámolyi Károly, aki továbbra is fontosnak tartja, hogy minél több fórumon szó essék a hirtelen szívhalálról, és arról, hogy a felelősség közös, orvos és sportoló együttműködésével lehet a tragédiákat elkerülni.
*
A kardiológusok szakmai állásfoglalása szerint vannak sportágak, amelyek kiemelkedő szív-érrendszeri igénybevételt jelentenek a szervezetnek.
Ilyen értelemben a legveszélyesebb sportágak közé tartozik a kosárlabda, a jégkorong, a kézilabda, az ökölvívás, a kerékpározás, az úszás, a kajak-kenu, a középtávfutás, illetve a triatlon.
Ettől függetlenül általános a vélekedés: legyen szó bármilyen élsportról, a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt sorozat terhelések nagy veszélyt jelentenek a szervezetre.