Most bizonyíthatnak a borászok

A bortermelők régi szokása, hogy november 11-én, illetve Márton nap környékén megkóstolják az újborokat. Ez a mustra alkalmat ad arra is, hogy felmérjék a minőséget, a piacokat. Idén az szőlőtermő területek jelentős részén negyven százalékkal kevesebb és rosszabb minőségű szőlő termett.

Varga Ibolya

Nagy Imre, a balatonakali Barátcsuha borház tulajdonosa idén egyetlen ládában be tudta gyűjteni annak a régi szőlőfajtának a termését, amelyről a vállalkozását elnevezte. A vad szüretelt le helyette, a nyomokból ítélve őz, szarvas, vaddisznó egyaránt kivette a részét a rombolásból.

Csiszár Péter, Balatonfüred-Csopak  Borvidéki Hegyközségi Tanács titkára azt panaszolta el, hogy Alsőörs határában a teljes szürkebarát ültetvényét lelegelte a vad. Kártérítésre se nagyon számíthatnak. Úgy tűnik megyeszerte nagyon elszaparodott a vad, mert nincs a mezőgazdaságnak olyan ágazata, melynek szereplői ne panaszkodnának korábban soha nem tapasztalt vadkárokról.

Több borász, köztük Koczor Kálmán és Varga Zoltán keserűen megjegyezte, nem baj, hogy kevés a termés, legalább nagyobb esély van arra, hogy elfogy a tavalyi készlet. Úgy látják, hogy jó technológiával még jó is lehet az idei évjáratú bor és ezt bizonyították a már megtartott bormustrák is. A borászoknak most alkalmuk lesz megmutatni, hogy igazi alkotó tevékenység, egyesek szerint művészet a munkájuk.

Jásdi István Csopakon vezet egy 17 hektáros szőlővel bíró gazdaságot. Csütörtökön este mutatta be könyvét. Trokán Péter színművész kérdésére kifejtette: a borászat azért nem unalmas, mert minden évjárat más és a dűlőkön belül is teljesen eltérő bort lehet készíteni az azonos szőlőfajtákból is. A szőlőtermesztés akkor sem lett volna idén nyereséges, ha 150 forintot adtak volna egy kiló szőlőért. Ezért félő, hogy tovább csökken a hazai szőlőterület.

Több reklám kellene, de az utóbbi években a próbálkozások ellenére nem sikerült helyzetbe hozni a magyar borokat. Zavart okoznak a hazai borpiacon az elmúlt években az importborok is. Arnold Mihály, a vám- és az adóhatóság integrációját koordináló bizottság vezetője arra hívta fel  a figyelmet: azok a borok, amelyek tömegesen jönnek be az országba, tartálykocsiban vagy más módon, nem tekinthetők importbornak, hiszen uniós tagállamból, Olaszországból, illetve Spanyolországból érkeznek. Ezek fölött  nincs ellenőrzési jogosítványa a hatóságnak.

Várhatóan 8-12 százalékkal emelkedik a jövő év elején a palackos borok ára - Varga Péter, a  badacsonyörsi Varga Pincészet ügyvezető igazgatója számításai szerint. Az áremelésre azért kerül sor, mert a 2010-es évjárat hozama igen gyenge volt, jelentős mértékben elmaradt a várttól. Varga Péter úgy becsüli, az évi átlagos  mintegy 3,5 millió hektoliter bor helyett az idei esztendőben csak 1,8-2,1 millió hektoliternyi került a szüret után a pincékbe. A magyarországi fogyasztás zömét kitevő polietilén (pet) palackos, illetve kannás boroknál az áremelés már megtörtént, itt 15-20 százalékkal emelkedtek az árak.

A napokban Csopakon rendezték meg a Balaton-környéke borászainak találkozóját. Ezen hangsúlyosan foglalkoztak az olaszrizlinggel, mint hazánk területén legnagyobb mennyiségben termelt szőlőjével. Ez a fajta talán a legsokoldalúbb, készíthető belőle fröccsbor és igazi különlegesség is. Aszúsodásra is hajlamos. A balatoni borászok szerint méltó arra, hogy a tétség legismertebb bora legyen, a fajtára építsék a marketinget. A neve azonban megtévesztő.

A szőlőfajta eredetét nem ismerik pontosan a kutatók sem, azt valószínűsítik, hogy nem Olaszország az eredeti hazája. A külföldiek szeretik, de az olasz jelző megtéveszti őket, a sima rizling pedig sokaknak a nálunk rajnai rizlingként ismert fajta. Fiatal borászok egy csoport javasolja, hogy legyen nemes rizling és ebből maradjonn márkanévként a nemes, amit a külföldiek is ki tudnak mondani. Más szakemberek ezt ellenzik, hiszen dr. Bakonyi Károlynak, a legismertebb magyar szőlőnemesítőnek van nemes olaszrizlingje. Sokan úgy vélik, hogy a nemrég elhunyt tudós  engedné használni a nemes nevet.

A jó bornak kell csak igazán a cégér

Az idei év a megpróbáltatásairól lesz emlékezetes a magyar borászoknak. Az időjárás nem kedvezett, gyakran kellett permetezni, géppel nem lehetett a szőlőkbe menni, kevés a termés. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára számításai szerint legalább 800 ezer hektoliterrel lett kevesebb a bor, mint tavaly. A múlt évben mintegy 3,3 millió hektoliter bor termett, míg az idén várhatóan ez a mennyiség 2,0-2,5 millió hektoliter között mozoghat. A szélsőséges időjárás miatt igen változó lesz az idei évjáratú bor minősége még egyes borvidékeken belül is. A szakemberek szerint a bor átlagosan gyengébb évjárata miatt indokolt a cukortartalom mesterséges javítása.

Erre az Európai Unió megadta Magyarország számára az engedélyt. Más országokban is a hazánkéhoz hasonló helyzet alakult ki. Így Magyarországon megjelentek a környező országok felvásárlói és emelik az árakat. 
   

Mi veszélyezteti a borainkat?

- Folyamatosan csökken a terműterület, országosan csak 70 ezer hektár körül van

- Ha nem jövedelmező a szőlészet, kivágják a tőkéket

- Kevés és nem elég hatékony a marketing

- Nincs összefogás az ágazaton belül

- Túl sok fajtát termesztenek

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!