Megéri dolgozni - Interjú Szűcs Erika miniszterrel

- A gazdasági válság leglátványosabb hatása, hogy sorra zárnak be a munkahelyek. Mit tudnak tenni ennek elkerüléséért? 

- Ma a munkahelymegőrzésen van a legnagyobb hangsúly, amire 16 milliárd forintot fordítunk a hazai Munka-erőpiaci Alapból. 

Ebből hatmilliárdot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány fog szétosztani. A könnyített feltételek már fent vannak a minisztérium honlapján. A pályázati felhívást eddig már több mint háromezren töltötték le, s hatvan pályázat már be is érkezett. Alapvetően a kis- és közepes vállalkozások jelentkeztek. 

Tízmilliárd forintot pedig a regionális munkaügyi központokon keresztül lehet elérni. Ezen túlmenően további 37 milliárd forint uniós forrást biztosítunk még munkahelymegőrzésre. A hónap végéig kidolgozzuk a hozzáférés feltételeit. 

Ezt gyakorlatilag mindenki igénybe veheti, de erre a keretösszegre inkább a nagyobb vállalatok fognak jelentkezni. Ebből kívánjuk finanszírozni a vállalatok négynapos munkahétre történő átállását, feltéve, ha megtartják a munkahelyeket. 

- Amikor meglátogatta a Move Zrt. új faüzemét, azt mondta, meg kell becsülni azokat, akik az ilyen nehéz időben is beruházásra adják a fejüket. Értük mit tesznek? 

- Különös figyelmet szentelünk azoknak, akik fejleszteni, beruházni kívánnak, nekik megfelelő támogatást kell kapniuk. 

Úgy alakította át a gazdasági tárca az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatait, hogy az automatikusan elnyerhető összeget ötvenmillió forintra emelte, egy százalékponttal nőtt a Széchenyi-kártya-tulajdonosoknak nyújtott kamattámogatás, a hitelek törlesztőidejét szintén megemelték, a hátrányos helyzetű térségeken a támogatás intenzitása nőtt (elérheti az 50 százalékot), megszűnt az árbevételnövekmény-követelmény. 

- Ebben az évben hirdették meg a közfoglalkoztatási programot. Mennyiben más ez, mint a közmunka?

- A közmunka országos szintű program, már évek óta folyik, a tapasztalatok nagyon kedvezőek. A közfoglalkoztatás a települési önkormányzatok bázisán indul, már az év első felében. Ez is megnöveli a foglalkoztatási lehetőségeket. 

Ezt a két programot szeretnénk egymáshoz fésülni, mert nagyon jó feladatcserék végezhetők, ugyanakkor a célcsoportokban is részbeni átfedések vannak. 

A közfoglalkoztatásnak kettős szerepe van, egyrészt a munkaerőpi- acról kiszorult, nehezen foglalkoztatható emberek számára teremtsen időről időre lehetőséget, másrészt a most tervezett közmunkák a válságkezelés szerves részeivé is válhatnak. 

- A napokban segédápoló munkával bővült a közmunka. Lesz-e más lehetőség is?

- A most zajló téli-tavaszi közmunka keretében eddig a klasszikus munkákat (elsősorban tereprendezések) végezték. Ehhez csatlakozott most a segédápolói lehetőség. 

A programba bekapcsolódik a Honvédelmi Minisztérium és a vízügyesek is, tehát ezeken a területeken is lesz közmunka-lehetőség. 

Előkészítés alatt áll a 21. századi közmunka, ami konkrétan a papír alapú adatok digitalizálást jelent. 

- A romák integrációját nagyban segítené, ha kínálnának nekik munkalehetőségeket...

- A foglalkoztatási paktumokban, a partnerségek rendszerében intézményes szinten kívánjuk megjeleníteni a romákat. Ebben az önkormányzatoknak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak, a szociális szakembereknek, a képzőszerveknek és a romáknak együtt kell működniük. 

A roma foglalkoztatás nagyon nehéz ügy. A közelmúltban került elénk egy felmérés a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról. 

A fontossági sorrendben huszadik helyen a romák, tizenhatodik helyen a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása szerepelt. Pedig ha valaki szociális segélyre jogosultat foglalkoztat, három évig teljes járulékmentességet kap. Létezik egy társadalmi attitűd, amit át kell törni, ehhez önmagában kevés a pénz. 

A romák foglalkoztatásában a közfoglalkoztatási program lehet az első lépcső, aminek a segítségével a roma foglalkoztatás a versenyszférában is ténylegesen és jelentősen növelhető lesz.