Jobb esélyekkel indulhatnak el - Kevés a műszaki értelmiségi

A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának diplomaosztója előtt ácsorgunk az egyetem bejáratánál három végzőssel.

Sabján Éva gazdasági informatikus, a két fiú, Pintér Balázs és Smiala József pedig mérnökinformatikus szakon szerzett diplomát. Évának adott volt az irány, hiszen a veszprémi Lovassy gimnázium matematika tagozatán tanult, s ez a szak állt legközelebb a már említett tudományhoz.

- Azért választottam ezt a szakot, mert szerettem volna egy kicsit a gazdaság, egy kicsit pedig az informatika oldaláról megközelíteni ezt a tanulmányt. Mi vagyunk az elsők, akik gazdasági informatikusként végeztünk, úgyhogy a munkáltatók is érdeklődve figyelik, mire vagyunk jók - fogalmazott Éva. A frissdiplomás hölgynek egyelőre még nincs munkahelye, már hívták be állásinterjúkra, de még nem döntötte el, hova megy. Legszívesebben egyébként bankban helyezkedne el.

Pintér Balázs kicsit már határozottabb irányt vett a munkavállalási folyamatban.

Mérnök info MSc-n végeztem most, jelentkeztem PhD-re, épp ma volt a felvételi. Ha sikerül, maradnék Veszprémben. Egyébként a tanulmányaim alatt végig dolgoztam, egy-két egyetemi társammal van egy vállalkozásunk, programozással, szoftverfejlesztéssel foglalkozunk. Ismerőseimet, gimis osztálytársaimat elnézve szerintem mi akármikor találnánk munkát. Többségünk már az egyetem alatt kap annyi állásajánlatot, hogy bárhova el tud helyezkedni, Pesten nettó 200 ezer forintot meg lehet keresni kezdőként. Szerintem nekünk álláskereséssel nem lesz gondunk - mondta érdeklődésemre Balázs. Persze, neki most első a PhD képzés, no meg a cég, nem árt ugyanis több lábon állni  véli.

Smiala Józsefnél a családi indíttatás is a műszaki irányba sodorta, hisz édesapja villamosmérnök, de ő maga is korán elkezdett ismerkedni a számítógéppel és az azzal kapcsolatos dolgokkal. A családi indíttatáson kívül erős alapot jelentett számára a középiskola is, mint mondta: a Lovassy gimnázium számítástechnika tagozata után nem okozott neki különösebb nehézséget az egyetem.

- Mérnökinformatikus szakon végeztem, megyek tovább az MSc-re. Elhelyezkedésre nem gondolok egyelőre, mert három éve dolgozom a rendszer- és számítástudományi tanszéken, és nagyon úgy néz ki, hogy továbbra is maradok itt. Oktatással, kutatással, fejlesztéssel foglalkozunk  mesélte Józsi, akitől megtudtam azt is: nem lát túl nagy kihívást a versenyszférában, még a magas fizetések ellenére sem. Inkább a kutatás és a fejlesztés az, ami számára a helyes út.

A fiúk egyébként egyetértenek abban, hogy az oktatás színvonala egyre romlik már az általános  és középiskolákban is. 

- Nálunk észrevehető, hogy gyengébb képességűek járnak alattunk, de mi is gyengébbek vagyunk a felettünk járókhoz képest. Műszaki pályához azért kell a műszaki előképzettség, de a természettudományok visszafogása nagy szerepet játszik ebben a folyamatban. Mindenképpen erősíteni szükséges az általános iskolai és a középiskolai képzést is - vélik.

S bár tisztában vannak, hogy olyan szakmával rendelkeznek, amely külföldön is nagyon keresett, mi több, kiválóan meg is fizetik, mégis itthon képzelik el a jövőjüket.
- Amíg itthon megvagyok, szeretnék itthon maradni, ha annyira rossz lesz a helyzet az országban, és elfogynak a lehetőségeim, akkor persze elmegyek külföldre  mondta Balázs, Józsi pedig kutatóként a tapasztalatszerzés céljából szívesen elmegy egy-két évre külföldre, de örökre semmiképpen. Ebben a szakmában lehet itthon is jól boldogulni - mondták.

Dr. Friedler Ferenc, a kar dékánja szerint a műszaki értelmiség fogyásával kapcsolatos folyamatot a természettudományos képzések erősítésével lehet megállítani, illetve az ország igényeihez kell illeszteni a felvételi keretszámokat. 

- A folyamatot mi is támogatjuk a saját eszközeinkkel, 2001-ben alapítottuk az országos hatókörű Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolát középiskolás diákok szakmai fejlődésének elősegítésére - mondta a dékán.

A nemrégiben megalakult Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség szerint a mérnök végzettséggel rendelkező szakemberek többsége hiányos szakmai tapasztalattal és nyelvtudással kerül ki a munkaerőpiacra, így az igényekhez szükséges hiányzó tudást rendszerint a vállalatnak kell bepótolnia, s ez rontja a gazdaság versenyképességét is.

A dékán egyetért azzal, hogy általában ez így van, de mint mondta: Éppen ezért mi teljesen más képzési modellt követünk, amelynek részeként korszerű eszközök fejlesztésén dolgozhatnak hallgatóink, megismerhetik a legújabb kutatási eszközöket nemzetközi hírű professzoraink vezetésével, és a fontos tantárgyakat angol nyelven tanítjuk nekik.