A Balaton tavaly is jól teljesített, Hévízről hiányoztak az oroszok

Magát a tényt nem cáfolta Varga-Dani Barbara, a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója, de hangsúlyozta, ezzel együtt 4,3 százalékkal több vendég érkezett a térségbe.

- Fontos leszögezni, hogy a Balaton-régió mint Magyarország második legkedveltebb turisztikai desztinációja magas bázisszámokkal rendelkezik, tehát a csekély mértékű, 0,8 százalékos vendégéjszakaszám-növekedés is plusz 40 240 vendégéjszakát jelent éves szinten, ami így már jelentős növekedés - mondta Varga-Dani Barbara.

A nyári hónapokban vendégforgalmi bumm volt a part menti térségekben, ami a számokban azért nem jelentkezik, mert a régió vendégéjszakáinak 20 százalékát adó Hévíz orosz beutazóforgalma látványosan visszaesett, és ez rányomta a bélyegét a balatoni számokra. - Nem szabad megfeledkezni a belföldi turizmusról sem, amely a régió vendégforgalmának a háromnegyedét adta. 2015-ben a belföldi vendégéjszakák száma meghaladta a hárommillió-kétszázhatvanhatezret, ez 2,7 százalékos emelkedés az előző évhez képest - számszerűen ez azt jelenti, hogy 2015-ben plusz 86 338 belföldi vendégéjszaka generálódott - nyilatkozta Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója.

A kismértékű emelkedés mögött a belföldi forgalom emelkedése, valamint a beutazóturizmus, a beutazó-vendégéjszakák csökkenése áll. Németországból és Ausztriából a 2014-es évinél több vendéget regisztráltak, de Oroszországból jócskán visszaesett a turisták száma. - Oroszország tekintetében nagymértékű visszaesés volt tapasztalható mind a vendégek (mínusz 29 százalék), mind pedig a vendégéjszakák számában (mínusz 34,1 százalék). Az orosz beutazóforgalom legnagyobb részét lefölöző Hévíz adja a balatoni vendégéjszakák 20 százalékát, ezért a Hévízen tapasztalható csökkenés szignifikánsan kimutatható a régiós adatokban is - informált Varga-Dani Barbara. Az azonban összességében elmondható, hogy a part menti régió hozza és túl is lépi a 2014-es adatokat.

- A Magyar Turizmus Zrt. az idei évet a magyar gasztronómiának szenteli: 2016 a gasztroélmények éve, ennek keretén belül a gasztronómiai lehetőségek bemutatására fokuszálunk, emellett társaságunk 2016. évi tervei között megerősített belföldi és külföldi balatoni marketingkommunikáció szerepel - szólt jövőbeni terveikről a vezető.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hazai turizmust leginkább meghatározó vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal nőtt tavaly éves bázison. Ez 2014-hez képest 1,3 millióval több belföldi és külföldi éjszakát jelent, amely tavaly megközelítette a 25,8 milliót.

Bár minden régióban jelentősen nőtt a vendégéjszakák száma, a balatoniban ez mindössze 0,8 százalék lett, amely ahhoz képest nem is rossz eredmény, hogy az év első hónapjaiban 10 százalék körüli mínuszok repkedtek a tó környezetében. Hogy ebben mennyire játszott szerepet a szolgáltatások ár-érték arányának romlása, arról nincsenek hivatalos statisztikák, az viszont biztos, hogy az orosz gazdaság visszaesése nem tett jót a tó környéki vendéglátósoknak.

Az eltérő növekedési dinamika eredményeképpen változott az egyes régiók hozzájárulása a hazai turizmushoz. Budapest a 2014-es 37,8 százalékról 38,1-re nőtt, vagyis az összes vendégéjszaka több mint harmada a Közép-Dunavidéken jelentkezett.

A Balaton 2014-ben még 20,3 százalékkal járult hozzá Magyarország turisztikai teljesítményéhez, tavaly azonban már 19,4 volt ez az arány. Bár ennek inkább csak „lélektani” jelentősége van, de a tó immár a hazai turizmus ötödét sem adja.

A balatoni régió legnagyobb vonzereje továbbra is maga a tó. A szakemberek mindent megtesznek azért, hogy a forgalom kiegyenlítettebb legyen az év során, ne csak a nyári főszezonra korlátozódjon. Ha pedig a reáljövedelmek növekedése folytatódik itthon, akkor nem kizárt, hogy a magyarok fogják leginkább hajtani a tó idegenforgalmát 2016-ban.

Növekedés minden hazai régióban

Bár a növekedéshez valamennyi régió hozzájárult, egyáltalán nem azonos mértékben. Ebből a szempontból jó hír, hogy a legerősebb növekedést olyan kevésbé gazdag régiók érték el, mint a Dél-Alföld (9,9 százalék),

a Dél-Dunántúl (9 százalék) és az Észak-Alföld (8,6 százalék). A legjelentősebb fővárosi régió szintén az átlagot meghaladó mértékben, 6,3 százalékkal bővült, annak ellenére, hogy a bázis is nagyon magas volt.