Doktorok és doktrínák - Ez az ország a csodák hazája

Ennek szellemében indult el 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szárnyai alatt a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány. Az alapítvány céljairól és a jegybank új szerepvállalásáról Csizmadia Norbert gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatóval, az alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk.

– Sokunk előtt ismeretlen kifejezés a geopolitika, tükörfordításban a politikai földrajz, amely alig egy évtizede szivárgott be a közbeszédbe. Milyen szemléletváltás indokolja e régi-új fogalom használatát?

– A XXI. századra felgyorsuló globalizáció, majd annak egyik következményeként az egész világra kiterjedő század eleji gazdasági válság felértékeli a geopolitika jelentőségét. A nemzetközi elemzések, köztük például a Világgazdasági Fórum jelentései nem véletlenül foglalkoznak geopolitikával. Leírják, hogy a XXI. századra felértékelődött a jegybankok szerepe. Számos nemzetközi példát látunk arra, hogy a jegybankok a pénzügyi egyensúly mellett a nemzeti egyensúly megteremtésében is érdekeltek. Befektetnek a gazdaságba, tudásba, oktatásba, kultúrába.

Csizmadia Norbert
Fotó: Magyar Nemzeti Bank

– Mit üzen nekünk a XXI. században Pallas Athéné?

– Szükség van azokra az örök érvényű értékekre, az együttműködésre, a kreativitásra, a tehetségre és az új megoldások keresésére, amelyeket a bölcsesség ókori görög istennője képvisel. Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a XXI. században, vissza kell nyúlnunk a gyökereinkhez, és számba kell vennünk a kitörési pontjainkat, ehhez azonban befektetéseket kell eszközölnünk.

– Eközben a világ geopolitikai térképe is jelentősen átrajzolódott. Kis országként mit tehetünk azért, hogy versenyben maradjunk a nagyhatalmak sakktábláján?

– A térképek állandó mozgásban vannak, ilyen feltételek mellett kell választ adnunk a kihívásokra. Utalnék John Gerzema Az Athéné-doktrína című könyvére, amelyben kifejti, hogy az üzleti és vezetői viselkedés szakít a hagyományos szokásaival, és együttműködésre, rugalmasságra épít. Ez a fajta új viselkedési mód pedig inkább nőies, mint férfias. Gerzema továbbmegy, egyenesen azt állítja, hogy a XXI. századi fejlődés mozgatórugója a nőiesség lesz. Mindaz, amit Pallas Athéné, a kézművesség, a bölcsesség és a tudás istennője képvisel.

– Mi a mérleg nyelve? A gazdaság, az energia, a tudás vagy az innováció?

– Egymást átható összetett jelenségekről, szinergiákról beszélhetünk. Az energia például magában foglalja a természet szolgáltatásait éppúgy, mint az ipar által kitermelt nyersanyagokat, amelyek a fejlődés gazdasági hátterét szolgálhatják.

– Az átfogó szemlélet a polihisztorok korával a múlt homályába veszett, a specialisták korát éljük. A felgyülemlő ismereteink miatt egyre szűkebb az a terület, amelyet a tudomány művelői még képesek átlátni. Merre van a kiút?

– Újfajta gondolkodásra, új doktrínákra, paradogmák helyett pedig paradigmákra van szükség. Magyarország geostratégiailag fontos helyet foglal el Európa és a világ térképén. A középpontban vagyunk, amely egyszerre kelet és nyugat, észak és dél.

– Hol találkozhatunk az alapítvánnyal?

– Tekintettel arra, hogy a magyar csodákat keressük, szeretnénk a legszínvonalasabb rendezvényeken jelen lenni. Ott, ahol a tehetségek koncentrálódnak, és ahol kreativitásból tudás, a tudásból pedig érték születik. Az alapítvány pályázatai nyíltak, bárki indulhat rajtuk. Azokat a kezdeményezéseket, amelyek országos szinten is megállják a helyüket és nemzetközi kitörést hozhatnak, kötelességünk támogatni. Nem a következő két évre tervezünk, hanem az előttünk álló legalább húsz-harminc évre.