Látványos produkció

2021.10.27. 11:06

Csütörtöktől nézheti meg a mozikban a Post Mortem című horrorfilmet

A produkció az idén Magyarországot képviseli a 94. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában.    

Csütörtöktől játsszák a mozik Bergendy Péter rangos fesztiváldíjakkal elismert Post Mortem című horrorját. A rendező bízik benne, hogy a film felszabadító élményt nyújt majd a közönségnek.

A rendező elmondta, az Oscar-nevezés meglepetésként érte, nem számított rá.

Bergendy Péter szerint a Post Mortem azért tekinthető az első magyar horrorfilmnek, mert két korai némafilm és a független filmes próbálkozások után most készült először hagyományos horror Magyarországon.

A rendező úgy véli, a filmet elsősorban a kamaszok nézik majd. Ettől függetlenül témája, különleges és magyar filmben szokatlan látványvilága a felnőtt, idősebb korosztályt is megfogja majd.

A Post Mortem az első világháború utáni kemény télen, a spanyolnátha-járvány idején játszódik valahol Magyarországon. Főhőse az elhunytakról családjuk körében fotókat készítő Tomás, akit Klem Viktor játszik. Tomás maga is kis híján otthagyta a fogát a háborúban, ez a trauma tovább kísérti. Egy 10 éves kislány, a Hais Fruzsina alakításában megjelenő karakter hívására látogat el egy faluba, ahol sok temetetlen halott és ijesztő természetfeletti jelenség fogadja. A vándorfotós és a kislány összefog, hogy kiderítsék, hogyan vethetnek véget a kísértetjárásnak.

A kétórás történelmi, kosztümös horrorban vannak számítógépes trükkök is, ezek 10 hónap alatt Benyó Zoltán VFX supervisor felügyeletével készültek. A film operatőre, Nagy András, díszlettervezője, Hujber Balázs, maszkmestere, Hámori Dániel és vágója, Király István is elnyerte nyáron a Magyar Mozgókép Díjat.

Több mint fél évig dolgoztunk a hangon, egyedi hangzásra, de horroros hangulatra törekedtünk – számolt be a rendező.

Hozzátette, rengeteg munka van a horrorhangzás neszeiben, zajaiban. A sikolyok felvételében a színészek, köztük Hámori Gabriella is részt vett. A pármai filmfesztiválon, amelyen a fődíjjal a zenét díjazzák, a legjobb film díját kapták, ami egyúttal a film zenéjének is komoly elismerés.

A forgatásra 41 napot szánhattak, ami rohamtempót diktált.

Bergendy Péter szerint a viszonylag szűkös költségvetésből minőségileg egy nagy költségvetésű filmet tudtak készíteni, amihez a stáb lelkesedése is kellett.

A játékosság az egész filmre jellemző, jeleneteiben egy sor művészeti alkotás sejlik fel.

A különféle kísértetpózokhoz, a halottak elhelyezéséhez használták festmények és szobrok beállításait is. A kísértetek mozgásának megtervezésében pedig Egon Schiele jellegzetes, kifacsarodott figurákat ábrázoló grafikái segítettek, aki szintén 1918-ban halt meg a spanyolnáthában. A film egyik jelenetéhez például egy Bernini-szobor, egy Munkácsy- és egy Francis Bacon-festmény, valamint egy híres Capa-fotó beállításából állt össze a holtak hátborzongató csoportképe.

Hellebrandt Gábor alakította a szellemeket, és ő segített a gyerekszereplők mozgatásában is.

A film egyik legizgalmasabb jelenete víz alatt, egy vízzel ellepett szobában játszódik. A rendező elmondta, tetemes költséggel járt ennek a díszletnek az elkészítése, a forgatásban búvárok is segédkeztek. Hozzátette, a szereplők is búvárpróbákkal készültek, hogy biztonságban legyenek. A jelenethez termálvizet használtak, már csak azért is, hogy a színészek ne fázzanak. A meleg vízben viszont szétmállott a korabeli berendezés, ezért később számítógépes animációval pótoltak egyes bútorokat. Az egyik fontos szerepet alakító Kossuth-díjas balettművész, Ladányi Andrea pedig a vizes felvételben különféle súlyokat kapott a derekára, hogy ne emelkedjen a felszínre.

Volt egy egyezményes jel, hogy mikor menjen hozzá a búvár az oxigénnel, ha elfogy a levegője. De ő nem jelzett, mert annyira magával ragadta a lendület.

Elmondta, a búvárok szerencsére időben odasiettek hozzá, így nem történt baj. Egy másik kulcsszereplőnek, Schell Juditnak szintén volt kaszkadőre, de ő is maga csinálta az összes vízalatti felvételt.

A horrorfilm lényegében a tudattalanról szól

Bergendy Péter elmondta, a horrorfilmek mindig is érdekelték, már gyerekkorában megszerette a műfajt. Diplomáját is ebből írta pszichológusként, mivel a horrorfilm lényegében a tudattalanról szól. De csak A vizsga és a Trezor című filmjeinek sikere után gondolt rá, hogy előrukkoljon egy olyan műfajú filmmel, amely itthon még nem készült. Elmondta, a produkció azért lett kísértettörténet, mert a horrorfilmek közül ő maga csak a kísértetfilmektől fél, bár azt nem tudná megmagyarázni, hogy miért.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Post Mortem forgalmazási jogait világszerte eladták.

Számos fesztivál díjazta. Legutóbb múlt héten a Toronto After Dark filmfesztiválon nyert el 10 trófeát, köztük a legjobb folytatásra érdemes horrorfilmét. A rendező elmondta, egy kisvárosban játszódó Post Mortem-folytatást még szívesen csinálna is.

Egy horrorfilmet úgy kell csinálni, mint amikor az ember gyerekkorában játszik a barátaival – fogalmazott a Bergendy Péter.

Ezek is érdekelhetik