Akkor és most: kulturális helyek Veszprémben

A rendezvényeknek helyt adó épületek ma is fontos szerepet töltenek be a városban. Sajnos a régi fotóanyagok hiányában nem tudjuk az összeset bemutatni, így kimaradt felsorolásunkból a Séd mozi, amelynek helyén ma a Hangvilla található, a Korona szálló, ahol a városi legendák szerint Petőfi Sándor is színpadra lépett vándorszínész korában vagy a korábbi Hemo, ma Agóra épülete. De szerencsére néhány épületről találhatunk korabeli felvételeket, ezeket igyekszünk most bemutatni.

Laczkó Dezső Múzeum

A veszprémi múzeum 1925. május 24-én nyitotta meg kapuit a látogatok előtt, hosszú tervezések eredményeként.

A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és fényképfelvételt, 24 100 könyvet és 12 800 periodikát őrző, a város és Veszprém megye történetét bemutató intézményt a belvárosban, az Erzsébet-ligetben találhatjuk meg.

Először Veszprém Vármegyei Múzeumnak, majd Bakonyi Múzeumnak hívták. Jelenlegi nevét a rendszerváltás után kapta.

Dimitrov

Veszprém egyik ikonikus épülete éppen idén ünnepli felépülésének ötvenedik évfordulóját.

Az épület meghatározó elemét, a homlokzaton található plasztikát Marosán László tervezte. Sokáig a város kulturális központnak számított rengeteg kiállítást, színházi-, tánc-, zenei- és irodalmi előadást tartottak itt.

A régi zeneiskola

Az épület eredetileg nem zeneiskolának, hanem kisiparos tanodának készült 1908-ban. A második világháború után avanzsált át zeneiskolává. Kiváló akusztikája miatt rendkívül alkalmas volt erre a funkcióra.

A rendszerváltás után az iskola elköltözött, az épület magánkézbe került és fokozatosan leromlott az állaga.

Hosszú idő után 2018-ban a Kulturális Főváros pályázat keretében létrehozták itt a 12 fal kiállítást. Erről mi is hírt adtunk, részletesen itt olvashat róla>>>

Veszprémi Petőfi Színház

Veszprém Megyei Petőfi színház néven kezdte meg működését Szilágyi Albert igazgatása alatt, első bemutatóján a Jókai Mór–Földes Mihály: A kőszívű ember fiai című darabját adták elő.

Az épületet Medgyaszay István tervei alapján alakították ki, majd az 1980-as években bővítették és felújították, amelyet komoly viták kíséretek.

A Petőfi Színházhoz tartozik a Latinovits Zoltánról és Bujtor Istvánról elnevezett Játékszín is az Iskola utcában.