Öntözzünk gyakran és tegyük rendbe a sövényt

Fontos a rendszeres öntözés, de legalább ilyen lényeges a kapálás is. Azzal sok esetben kiváltunk egy öntözést, így spórolhatunk a vízzel. Amellett a fellazított talajban levegőhöz jut a növény és a következő öntözésnél könnyebben felszívja a vizet. A talajban levő hajszálcsövek sok víztől fosztják meg a növényeket, mivel a víz ezeken a csövecskéken keresztül elpárolog, mielőtt a növény felszívhatná azt a gyökerein keresztül. Mulcsozással ugyancsak öntözést spórolunk, hiszen a takarástól kevésbé szárad ki a növény talaja. Erre alkalmas például a szalma, a levágott, gyommagoktól mentes kaszálék, de akár vásárolhatunk is kész mulcsot. Utóbbit leginkább virágágyásokban, díszkertekben használják.

A paradicsomot olyan helyre ültessük, ahol kellő mennyiségű meleget kap és tudjuk öntözni is. Nem szereti, ha kihűl a talaja, ezért hűvös estéken érdemes öt centi vastagon takarni, például kaszálékkal. Erre a lenyírt füvet is használhatjuk, de gyom ne kerüljön bele. Körülbelül hathetente érdemes megújítani a mulcstakarót. A friss kaszálékot száríthatjuk még a napon egy kicsit, mielőtt felhasználjuk. Mivel a kaszálék idővel lebomlik, azzal így könnyen tápanyagot juttathatunk a földbe.

Az első korán palántázott karalábé már megnőtt, főzhetünk belőle egy finom levest, aztán másodszor is ültethetünk palántát. A karalábé egészen július végéig ültethető. Egymástól nagyjából 30 centiméterre ültessük a palántákat, de ne túl mélyre tegyük, és tartsuk mindig nedvesen a talaját. Akkor fásodik, ha túl száraz a földje. A hagyományos burgonya betakarítását akkor kezdjük meg, amikor elszáradnak a levelei. Az újburgonyát röviddel a virágzás után már ki kell szedni a földből. Körülbelül az ültetést követő hatvan nappal már szedhető. Nem lehet sokáig tárolni, ezért érdemes mindig csak annyit kiszedni, amennyit éppen napokon belül megeszünk. A többi nyugodtan maradhat a földben, növekedni fog tovább, egészen a következő szedésig. A sövény is megnőtt mostanra annyira, hogy ideje van az első nyírásnak. Ha ritka és újat telepítünk, jó választás például a közönséges gyertyán ültetése. Amennyiben formázható sövényt szeretnénk a kertünkbe, de szeretnénk megőrizni természetes hatását, ezt válasszuk. Ha formázzuk, először nézzük meg, nincs-e madárfészek benne, előszeretettel költöznek bele a madarak. Először a széleit nyírjuk le, majd metsszük le a sövénykoronát is, míg fel nem veszi azt a formát, amelyet szeretnénk elérni. Dolgozhatunk sövényvágóval, de metszőollóval is. Utóbbira mindenképpen szükség lesz az apróbb gallyazáshoz. A levágott kis gallyakat távolítsuk el. Amikor sokat vágunk a sövényből, figyeljünk arra, hogy felhős időben tegyük. Amennyiben erős nap éri a metszési felületet, az eddig árnyékban lévő levelek hamar megbarnulnak, megégnek. A gyertyánt fiatalíthatjuk is, erre a legalkalmasabb időszak az ősz.

A gyümölcsfákkal is van már tennivalónk. Amennyiben a biológiai megelőzést választjuk, akasszunk a fára ragacsos, színes lapokat, amelyek vonzzák a bogarakat, kártevőket. Az almafa, barackfa sokszor olyan sok gyümölcsöt képes teremni, hogy nem győzi a fa kinevelni azokat. Június elején sok gyümölcs leesik magától, ezek a későn kötődő, beteg darabok. Szedjük össze a fa alól. Ha még mindig túl sok gyümölcs maradna a fán, bármilyen nehéz szívvel is tesszük, érdemes ritkítani. Általában a fürtök közepén vannak a legerősebb, legegészségesebb, legnagyobb gyümölcsök. Nagyjából három centiméternyi helyet hagyjunk a termések között ahhoz, hogy egészségesen tudjanak tovább növekedni.

Az egyik legfinomabb gyümölcs a most érő cseresznye, amelyből készíthetünk ivólevet, befőttet, pálinkát és süthetünk rétest, lepényt. Akkor érett, amikor könnyen elválik a szárától a gyümölcs. A szüret után eltávolíthatjuk azokat a gallyakat, amelyek túl sűrűn nőttek. Így jövőre több fényhez, levegőhöz jutnak a levelek, termések.