Koronavírus a nagyvilágban – Így látja Finnországban élő balatonfüredi olvasónk

Valamit jól csinálnak északi nyelvrokonaink, mert a pandémia első hullámát az egészségügy és a gazdaság is különösebb nehézségek nélkül átvészelte, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) pedig most, a második hullám idején is azon országok közé sorolja őket, ahol a hatóságok még kézben tartják a járványt.

Az országban március 16-án rendkívüli állapotot vezettek be, többek között korlátozták a személyek mozgását a legnépesebb finn tartományban, a Helsinki körüli Uusimaa-ban. Bezárták az iskolákat is, és az első hullám idején közel egymillióan váltottak át távmunkára. A rendkívüli állapotot június 15-én szüntették meg, az élet akkor tért vissza a normális(abb) kerékvágásba.

A járvány Finnországban is érzékenyen érintette a turizmust, jelentősen visszaesett a vendégforgalom, amit nagyon megéreztek a szállásadók. Tavasszal Andrást is két hónap fizetés nélküli szabadságra küldték a szállodából, de a munkaviszonya nem szűnt meg. A nyári szezon aztán náluk is erősre sikerült, ami annak is köszönhető, hogy rengetegen érkeztek hozzájuk golfozni – a golfra ugyanis nem vonatkoztak korlátozások.

Az országban ugyanakkor százezrek vesztették el a munkájukat, azonban itt a munkakeresők akár ötszáz napig is kaphatnak munkanélküli-ellátást (a fizetésük körülbelül 70 százalékát), és a rendkívüli állapot megszűnésével sokan újra el tudtak helyezkedni.

Az állam a nehéz helyzetbe került cégeknek is igyekszik támogatást nyújtani, rendezvényszervező cégek például ahhoz kaptak forrást, hogy a rendezvényeiket áttegyék az online térbe.

Az öt és fél milliós Finnországban 2020. október 30-án 15 910 fertőzöttről és 358, a vírussal összefüggésbe hozható halálesetről adtak hírt a hatóságok. 58 főt ápoltak kórházban, 10 főt intenzív osztályon, és a járvány kitörése óta 1 512 400 tesztet végeztek. Mindezekről az átlagember a finn egészségügyi és népjóléti intézet (Terveyden ja hyvinvoinnin laitos, THL) honlapjáról tájékozódhat finn és angol nyelven, a vírustérképről pedig megtudhatja az aktív fertőzöttek számát régiókra és településekre lebontva is.

Az országos és a helyi média naponta közli a friss híreket a járványról, a finneknek viszont nincs operatív törzsük, helyette az illetékes miniszter tart sajtótájékoztatót, ha a helyzet úgy kívánja.

András szerint a járványkezelés sikeréhez mindenképpen hozzájárul az ország alacsony népsűrűsége (16 fő/négyzetkilométer, míg nálunk 105 fő/négyzetkilométer), illetve a finnek mentalitása.

A finn ember ugyanis eleve távolságtartó, a puszilkodás nem szokás, ölelkezés maximum a családtagok vagy közeli barátok között elképzelhető.

Bár a második hullám Finnországot is elérte, egyelőre nem hoztak túl szigorú intézkedéseket: boltokban, rendezvényeken, a tömegközlekedési eszközökön és általában beltéren mindenhol ajánlott a távolságtartás és a maszkviselés (szankciók viszont nincsenek – sőt, a nálunk alkalmazott piros matricás házi karantén is ismeretlen).

A bárok, éttermek kávéházak nyitvatartásával kapcsolatban november 1-jétől az ország öt régiójában lépnek életbe szigorítások: este 10 óra után már nem lehet alkoholt árusítani, és 11-kor egységesen be kell zárniuk. A többi régióban maradnak az eddigi szabályok, azaz éjfélig kapható alkoholos ital, és hajnali egykor zárnak a vendéglátóhelyek.

András szerint a finnek sem fegyelmezettebbek, mint más európai népek, itt is látni olyat, aki az ajánlás ellenére sem visel maszkot, de a többség megérti ennek szükségességét.

Tavasszal náluk is volt vásárlási időkorlát az idősek részére, és a finnek is elkezdték felhalmozni otthonaikban a vécépapírt, ami így visszatekintve elég furcsa, hiszen Finnország a nagy papírexportőrök közé tartozik – szinte elképzelhetetlen, hogy kifogyjanak a papírból.

A sportrendezvényeket csak fél házzal lehet megtartani, ezt András is tapasztalta, amikor fiával jéghokimeccsre mentek. Fél házas korlátozás vonatkozik az edzőtermekre, uszodákra. A középiskolák áttértek a digitális oktatásra, az általános iskolákban viszont még hagyományos tanítás folyik.

A Finnországban élő magyarokat meglehetősen kellemetlenül érintette, hogy szeptember 19-től Magyarország felkerült azon országok listájára, ahonnan korlátozzák a beutazást. Turisták számára a beutazás már nem engedélyezett, egyéb méltányolható célból (üzleti út, rokonlátogatás) azonban továbbra is be lehet utazni, és visszatérhetnek a Finnországban életvitelszerűen élő magyarok is.

– Hogy várható-e szigorítás? – tűnődik András. – Itt komoly belpolitikai viták vannak arról, hogyan kellene a válságot kezelni. A finn hatóságok folyamatosan figyelik, mi történik járványügyben a világban, és körülbelül kéthetente tájékoztatják a lakosságot a legújabb rendeletekről. Ha úgy alakul a helyzet, biztosan jó döntést fognak hozni.